Korek József: A Tisza II. régészeti leletei – A Damjanich János Múzeum közleményei 33. (1973)

fel az alattuk rejlő titkokat. Ezért vezettük be a terepbejárással egybekötött szondázó jellegű kutatást. A gyalog^ lóháton, kerékpáron és motorcsónakon végzett terepmunka során lassan kirajzolódtak a lelőhelyek a fehér folton, amely azzal a meglepetéssel járt, hogy sokkal kevesebb lelőhelyet derítettünk fel, mint arra más alföldi területek analógiái alapján számítottunk. A közölt térkép / 1. rajz / azonban jól mutatja azt is, hogy a lelőhelyek négy központ köré cso— portosulnak / Kisköre, Tiszafüred, Tiszavalk, Tiszakeszi /, oda, ahol a földmüveléssel megbolygatott lelőhelyek jobban vallottak a gyakorlott szemeknek. Az 1964—es kutatómunkák eredményeiről a szakmai beszámol

ót 1964. december 11—én Szolnokon tartottuk a múzeumban, - az előkerült legszebb régészeti anyagokat bemutató kamara— kiáll

ítással egybekötve -, amelyen a Megyei Tanács és a Vízügyi Igazgatóság sz

akemberei is résztvettek. A kezdeti jelentós eredmények arra ösztönözték mindenkit, hogy a,Tisza II. régészeti kutatását még nagyobb erővel folytassuk. Az 1965. évet arra használtuk fel, hogy a kiválasztott lelőhelyeken próbafeltárásokat végezzünk annak eldöntésére, hogy egy esetleges teljes feltárás milyen tudományos eredményeket hozhat. A kiválasztásban szerepet játszott a veszélyeztetettség, az objektum lehetőség szerinti teljessége és kora, ahol az volt a cél^ hogy egy korszakon belül egynek a feltárásával megállapitsuk a modellt és a máshol feltárt részadatokat beilleszthessük egy korszak történetének feldolgozásába, így alakult ki három lelőhelyen négy korszak kuta — tása, ahol a teljesség igényével végeztük a feltárást : Xisköre-Gát késő-*teolitikum

y Tiszafüred bronzkor ,,éfi .avarkor g, Tiszaörvény Árpád-kor. - 4 -