Korek József: A Tisza II. régészeti leletei – A Damjanich János Múzeum közleményei 33. (1973)

súlyban. Szinte hiányoznak a mezőgazdasági és;ipari eszközök és nincsenek a házak közelében gabamásvermsk, Ugyanakkor a házakban, áll. azok közelében építési áldozat nyomát figyelte meg. A másik csoportra a kőből készített kemencével ellátott házak a jellemzők, nagyszámú mezőgazdasági, ipari eszközzel, bő kerámia-anyaggal és a házak között nagyméretű gabonásvermekkel, amely kiégetve, több köbméter gabona befogadására volt alkalmas. Horváth Béla ugy véli, hogy a falu betelepítése a hpltág partján húzódó területen kezdődött el a XI.sz. elején. Kisebb csoportokat alkottak és él

etmódjukban a halászat, vadá^ szat és az állattartás játszott szarepet. A terjeszkedés a, XII.sz. közepén érte el a második dombvonulatot, már kifejezetten mezőgazdasági életformával, ahol a tatárjárás pusztításáig folyt az élet. Erre utal az 1968—ban talált kincsle — let : lapos bronztálban elhelyezett két ezüst kaperecből, nagyméretű elektron hajkarikából, aranyfoglalatos ékköves női gyűrűből, vésett diszü, ezüst fér/figyürüből, vésett csatból, hegyikristályból és kalcedon gyöngyből álló lelet, amelyet a tatár—betörés hírére rejthettek el. Tiszaörvény a maga teljességében : templom, temetők és település az egyetlen hazai feltárás, amely mintegy 7o—8e %~ ban mondható átkutatottnak. Az ebből levonható településtörténeti, településföldrajzi eredményekbe be lehet majd illeszteni azokat a részfeltárásokat, amelyeket a több mint 25 eves - a felszabadulás után végzett — középkori kutatások eredményeztek. A Tisza II. vízlépcső munkálatainál végzett ásatások iga— -36 -