Korek József: A Tisza II. régészeti leletei – A Damjanich János Múzeum közleményei 33. (1973)

A temető egyrétegű s a sirok csak ritkán

s gondatlan temetkezés alatt fedik egymást. A temetőt körülvevő árok nyomait a DNy-i és $K-i oldalon több lo méteres szakaszon sikerült megtalálni. A temető középső része alatt feküdt a középső-bronzkori csontvázas temető, részben itt, részben az ÉNy-ra nyúló rész alatt a késő-bronzkori urnatemető.Az avar temető szélénél az Árpád-kori házak

f tűzhelyek, szabad kemencék állottak, amelyek helyenként fedték, átvágták az avar sirokát. A temető lazán soros,, azokon belül elkülöníthető sircsoportokkal. Egy-egy csoport közepén fegyverével és fel szerszémozott lovával együtt eltemetett harcos - Garam Éva feltételezése szerint — a csopo*t vagy a nagycsalád feje lehetett, körülötte a nők, kevésbé rangos férfiak es gyerme kek sírjai. A lovastemetkezések valamennyien önállóak, számuk ?o. Ezek közül legkiemelkedőbb a 186. sir, ah

ol a hitelesen feltárt nyereghez tartozó csontlemezek ujabb adatokat adtak az avarkori n

yeregforma rekonstruálására és amelyeket László Gyula még csak analógiák alapján oldhatott meg, e lelet segítségével biztos, rekonstrukciót nyertünk. A leletet kengyel,,zabla és a keresztvas nélküli egyenes kard alapján a VII.sz. közepére helyezi Garam Éva. A férfi és női sirok emlékanyagában két nagyobb csoportot különített el. Az egyik,a már emiitett Tótipuszta-Dunapentele—Igar körbe tartozik. A leletanyag túlnyomó rész

e viszont az öntött griffes-indás,emlékanyagával már a VIII.sz.-i avarság jellegzetes hagyatéka. A temető értékét növeli, hogy az eddigi avarkori emlékanyagban ismeretlen, ujabb lelettipüsok és leletegyüttesek találhatók. Ezek közül kiemelkednek - 31 -