Korek József: A Tisza II. régészeti leletei – A Damjanich János Múzeum közleményei 33. (1973)

sort tártak fel a következő relativ időrendet is jelző sorrendben : füzesabonyi kultúra / I—III./, hatvani kultúra / IV. /, baden| kultúra / V. / , alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája / VI. /. A füzesabonyi kultúrához köthető réteg sorban két vastag égési szintet figyeltek meg, amelyek a több mint 3o méter hosszú profilok tanúsága szerint az egész telep két alkalommal történt pusztulására utalnak. Ezekhen a rétegekben agyag és gerenda padlóju házak, szélvédővel ellátott tűzhelyek maradványai kerültek felszinre, az anyagi kultúra sokrétű emlékei mellett. E hitelesítő ásatás eredményei önmagukban is fontosnadatokat jelentenék az adott tájegység őskori kultúráinak relativ kronológiájához, a telepfeltárás igazi jelentőségét azonban az a tény adja, hogy a telepet félkörivben övező temetők hltelesitése,ezek közül egynek tervszerű feltárása / Tiszafüred' Majoros halom / 1965-1972 között megtörtént. Hasonló bronzkori település az Ároktő—Dongóhalom néven ismert teli, ahol a miskolci múzeum végzett kutatásokat már a 3o— as években. Kemenczei Tibor 1966-ban végzett ásatása itt is tisztázta a bronzkori település időrendjét. A rétegsor átlag 28o cm vastag, a domb szélén elérte a A- métert. Először a hatvani kultúra népének emlékeit, majd több rétegben a füzesabonyi kultúra anyagát találták meg és a későbronzkor kezdetéig folyamatos volt a település. A tapasztott aljú, cölöpsorral készült házak, tűzhelyek azonosak az alföldi teli—telepeken feltárt formákkal / Tószeg-Laposhalom, Hatvan-Strázsahegy, Jászdózsa /. A gazdag kerámia, kő- és agyagleletek mellett bronz lándzsa és peremes véső is előkerült. A bronzkort illetően a Tiszafüred-majoroshalmi lelőhelyet - 21 -