Korek József: A Tisza II. régészeti leletei – A Damjanich János Múzeum közleményei 33. (1973)

pán ezeket a tip.usokai tartalmazó objektumokat tártuk fel és a kifejezetten háznak tartható cölöpvázas építmények e— lőkerülése még várat magára, Á település másik építménytípusa az oszlopvázas ház, amely ovális és szegletes formában fordul elő. A háztető szerkezetet négy függőlegesen álló oszlop tartotta. Két tűzhely volt benne, az egyik középen, a padlószintre ta — pasztva^ a másik oldalt épült és földbe vájt tipus, A két tűzhely rendeltetése eltérő volt, feltételezésünk szerint a kemencészerü,. földbevájt,tűzhelyet elsősorban főzésre

8 a másikat fűtésre használták. Rendkívül érdekes jelenséget figyeltünk meg e háznál, nevezetesen a bejárati részen a letaposott padlószintben él—,, lel felfelé álló,, megdőlt helyzetben, lévő kőbaltát találtunk, A baltának ezt a felhasználását a kultusszal hozzuk kapcso — latba, A baltakultusz nem egyedülálló jelenség a tiszai kultúrán belül. A Hódmezővásárhely—Kökénydomb 14, házának padlószintjére épített szegletes hombár négy sarka alatt l-l kőbalta volt beépítve. A leletek elhelyezése tudatosságot mutatott. Védelmi erőt tulajdonítunk ennek a jelenségnek azzal, hogy elmozdithatatlan edény alá helyezték, az egész épitményre kiterjedő védelmet nyújtana^ amely az adott esetben " a magtárszerü " építmény lehetett, hiszen a benne tárolt edény űrtartalma a 7 hl—t is meghaladta. Ha csak bepillantunk a népi hiedelemvilágba, az analógiák százait lehet felhozni hazánkból és egész Európából a szerszámok mágikus erejébe vetett babonákra, Baltát dobnak el, ha villámlik., kést

9 ha jég esik, azért, hogy éllel elvágja a ptesztitó erőt. Ha vihar közeledik, baltát dob irányába, hogy - 11 -