Korek József: A Tisza II. régészeti leletei – A Damjanich János Múzeum közleményei 33. (1973)
/Kisköre f Abádszalók/ mintegy 2o-25 «? alapterülettel / 2, rajz /, mindig tűzhellyel, A cölöplyukak hiánya nehézzé teBZÍ a lakás célját szolgáló helyiségnek tartását, mégis az alföldi,vonaldíszes kerámia jellemző települési formájának látszik. A lelőhelyek anyaga eltéréseket mutat. A Tisza szolnoki és hevesi szakaszán előkerült anyag minden más kultúra keveredésétől mentes és benne a durva, vastagfalu, húzgált felületű cserép dominál. Sok a csípett disz, a vonalmélyí— tések középszerűek és gyakran zárt elrendezésűek. Az anyag összetétele átmenetet mutat az idősebb vonaldíszes kerámiából a fiatalabb szakasz felé. A borsodi szakaszon a területre jellemző alföldi vonaldíszes kerámia került elő, helyenként már szórványosan a bükki kultúra jellemző cserepeivel. Kimutatható az anyagban a szakáiháti csoport közvetítő szerepe, amely a tiszavalki Kyklad típusú háromszögletű fejjel ujabb szép darabbal gyarapította neolitikus idolplasztikánkat. A Tiszavalk környéki három - vonaldíszes kerámiába tartozó - lelőhely anyagából Pa— tay Pál elsősorban a horizontális stratigráfia alapján kísérelt meg közöttük időrendi különbséget tenni, A Négyesi határ lelőhelyen feltárt gödör anyagát archaikus jegyei / barbotin, ujjbenyomás, Körös sajátságok / a legkorábbinak tartja, ahol a fellépő fekete festés a bodrogkereszturi telepen talált a— nyaggai azonos. Az anyag egyidős a Kisköre-abádszalóki településsel. Arra még nem adhatunk határozott választ, hogy ők voltak-e az első megtelepülök ezen a vidéken. A megalapozottabb véleményhez még további kutatás szükséges. A vonaldíszes kerámia fia talabb szakaszába sorolja Patay Pál a tetesi lelőhelyet, amelyben még feltűnnek az archai- 7 -
