Kaposvári Gyula: Szolnok az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakában – A Damjanich János Múzeum közleményei 31-32. (1973)

Kossuth Lajos gyujtóhangu, lelkesítő beszédének hatására tömegesen álltak a zászló alá. Négy nappal később, október 1-én ezer önkéntest indit útnak Halasy Kázmér szolnoki kormánybiztos, mint az előző nap jelentette a Honvédelmi Bizottmánynak. Közli azt is, hogy a nép kaszákkal, egy része lőfegyverekkel van ellátva, közülük loo lovas, /lo/ A vidék népe önként, tömegesen állt a honvédzászló alá. A lelkes, de haditudományokban tapasztalatlan honvédség vereséget szenvedett a jólképzett császári csapatoktól, Wind'schgraetz támadása előtt visszavonulásra kényszerült. Lépésről-lépésre hátrált a sereg. Pesten nagy nyugtalanságot okoztak ezek a hirek, csak Kossuth javaslatára, higgadt fővel határozták el, hogy a kormány székhelyét Debrecenbe tegyék át. 184-8 végén indult meg az áttelepedés. Naponként mentek a szekéroszlo pok a szolnoki vasútállomásról Debrecen felé. /ll/ Pest és Buda el is esett 184-9. január 2-án. Ekkor " ... a császári csapatok előnyomulásának,a főváros elestének hatása alatt a legnagyobb volt a zavar és kétségbeesés az országban, amikor a Honvédelmi Bizottmánynak, elsősorban Kossuth Lajosnak minden erejét latba kellett vetnie annak megakadályozására, hogy a kishitűség legyen úrrá a nemze ten... « /12/ Jóformán csak a szakemberek előtt ismert,hogy 1849. január 22-én is volt egy M szolnoki csata ", Perczel Mór tábornok a kormány utasítására honvédéivel hirtelen rohammal bevette Szolnokot és Ottinger osztrák generális csapatait Cegléden túlra űzte, és ezzel megakadályozta, hogy Windischgraetz csapatai a szerbekkel egyesüljenek. A jelBntős fegyvertényről a Közlönyben, a kormány hivatalos lapjában az első oldalon olvasható alábbi közlés reménységet keltett sok csüggedoben.