Kaposvári Gyula: Szolnok az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakában – A Damjanich János Múzeum közleményei 31-32. (1973)

Kossuth Lajos gyujtóhangu, lelkesítő beszé­dének hatására tömegesen álltak a zászló alá. Négy nappal később, október 1-én ezer önkéntest indit útnak Halasy Kázmér szolnoki kormánybiztos, mint az előző nap jelentette a Honvédelmi Bizott­mánynak. Közli azt is, hogy a nép kaszákkal, egy része lőfegyverekkel van ellátva, közülük loo lo­vas, /lo/ A vidék népe önként, tömegesen állt a honvéd­zászló alá. A lelkes, de haditudományokban tapasz­talatlan honvédség vereséget szenvedett a jólkép­zett császári csapatoktól, Wind'schgraetz támadá­sa előtt visszavonulásra kényszerült. Lépésről-lé­pésre hátrált a sereg. Pesten nagy nyugtalanságot okoztak ezek a hirek, csak Kossuth javaslatára, higgadt fővel határozták el, hogy a kormány szék­helyét Debrecenbe tegyék át. 184-8 végén indult meg az áttelepedés. Naponként mentek a szekéroszlo ­pok a szolnoki vasútállomásról Debrecen felé. /ll/ Pest és Buda el is esett 184-9. január 2-án. Ekkor " ... a császári csapatok előnyomulásának,a főváros elestének hatása alatt a legnagyobb volt a zavar és kétségbeesés az országban, amikor a Hon­védelmi Bizottmánynak, elsősorban Kossuth Lajosnak minden erejét latba kellett vetnie annak megakadá­lyozására, hogy a kishitűség legyen úrrá a nemze ­ten... « /12/ Jóformán csak a szakemberek előtt ismert,hogy 1849. január 22-én is volt egy M szolnoki csata ", Perczel Mór tábornok a kormány utasítására honvé­déivel hirtelen rohammal bevette Szolnokot és Ot­tinger osztrák generális csapatait Cegléden túlra űzte, és ezzel megakadályozta, hogy Windischgraetz csapatai a szerbekkel egyesüljenek. A jelBntős fegyvertényről a Közlönyben, a kormány hivatalos lapjában az első oldalon olvasható alábbi közlés reménységet keltett sok csüggedoben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom