Kaposvári Gyula: Szolnok az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakában – A Damjanich János Múzeum közleményei 31-32. (1973)

A Vár területére azonban nem tudtak átjutni a felégetett Zagyvahid miatt. így a leánygimnázium és a törvényszék közti szűk utcán üldözték a császáriakat a Zagyva part felé. A Tabén fölött folyt le az a jelenet, midőn az osztrákok két nagy ladikon próbáltak átjutni az áradástói zavaros vizén, de a túlterhelt jármüvek velük együtt elsülylyedtek, 3z alatt a magyar kézbe került hidon át Ve csey hadosztályának egy része is Szolnokra érke zik és a főutcán át az Abony felől támadó Ottinger dandár lovasait szaiasztja meg a Partos-kápolna környékén. A Karger dandár egy része fogságba esett az Indóház körüli harcokban, a többiek pedig Észak felé Zagyvarékas irányában próbáltak menekülni és fejvesztve futottak a Malomzug felé. Az ott lévő Zagyvahidon a menekülés zavarában Összetorlódtak a szekerek. Fokozta a zűrzavart az is, hogy Leiningen egy ágyuja kartácsolta a híd környékét. így a menekülő gyalogság a Zagyva vizén próbált átjutni, de sikertelenül, mert többszázat elsodort az ár,A Zagyvába szorítás tehát nem a torkolatnál volt,hanem attól Vkilométerrel északabbara, a Malomzugban történt. Tizenegy óra tájban mé.r véget is ért a szolnoki csata, amely hadászati szempontból ugyan csak ütközetnek számit, de a "tavaszi hadjárat" bevezető sikere harci cselekményét tekintve használhat juk a szolnoki csata elnevezést továbbra is.