Kaposvári Gyula: Szolnok az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakában – A Damjanich János Múzeum közleményei 31-32. (1973)

házakból lövések, estek az akkori indóház felé.. A 9-esek, a veressapkások, az indóház udvarának, vagyis árkának tartottak, melyet egy császári vadász zászlóalj egy része megszállva tartott. De alig hogy indultak, ott.termett két császári gyalogágyu, leszerelt és lőtt. Persze, hogy a mi ágyunk Marko tüzérőrnagy parancsára, elorenyo ­múlt és a császáriakut kartácsolni kezdte. Még •korai volt, mart a distancia még nagy volt. Ány­nyira sem volt hatása, hogy a német még négy á ­gyut hozott a Malom-utca kijáratánál álló két á­gyuja mellé. Eobol a battériából két ágyú Schwar­zenberg zászlóaljat vette célba. Sehwarzehberg parancsot nyert, hogy változtasson irányt jobbra kelet fele, a Tisza partjához. Szolnok deli vegén, ahol a vizek lefolyása volt, szorosan a Tisza partján fekszik, ezen külön kis rész, amely Szent Jánosnak neveztetik, Itt a csá­száriaknak ágyufödözetük volt és beállítottak két db 13 és két db lo fontos ágyat, jól elkészített talapzattal, belövésre készen. A lőirány a Szanda­gábra irányult, Bekepál-halma irányába. A támadás tárgya ezen négy-ágy us battéria volt. En a csapa­tomtól keletre, tán 15o lépésre tartózkodtam. Egy kis földhaton állva figyeltem a harc menetét. Vé­letlenül a Tisza felé fordultam, láttam, hogy a Szent János-i házak Között katonák mozognak. Bá­rány százados, öreg, jó, gyakorlott tiszt lévén, 2~ik vonalba állt, s a jobb ,/keleti/ szárny biz­tosításával foglalkozott. Vette a jelentést,hogy jobb szárnyban fekvő kis helységet az ellenség megszállva tartja. Ezért négy századot Szent-Já­nos felé kanyarodtatott, igy a Szent—János'észa­ki végén, az ágyukat támadta meg. Mig a zij . kelet felé való támadásra kanyarodott, kétszer lecsa ­pott az ellenség ágyúgolyója, mindegyik lövés S-8

Next

/
Oldalképek
Tartalom