Kaposvári Gyula: Szolnok az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakában – A Damjanich János Múzeum közleményei 31-32. (1973)

ba vonuljon, s várja "be a hadtest oda érkeztét, melyhez nem sokára hozzá is csatlakoztunk, s a vaspályán elindultunk lefelé Szolnokba. Természetesen csak gyalog í mert az ellenség minden gőz mozdonyt és vagonyt elvitt magával; mit a honvédek azzal toroltak meg, hogy a vaspálya sineket, többhelyen felszaggatva elrombolták; a pályaőr házaknál levő, jelző vörös kosarakat levagdalták a rudakról, stb. A huszárok s az ágyuk az országúton haladtak lefelé Abonyon keresztül, késő este értünk Szolnokba, hol be lettünk szállásolva. Másnap reggel z.aljunk el lett többfelé rendelve

? századonként őrállomásra. En szakaszommal, a sóház őrzésére voltam ki küldve; s az előtte álló katonai őrtanyát elfoglaltam, s'az őröket a ki rendelt állásokról fel-váltattam. Itt a. sóházban, só ugyan nem volt ! de volt fegyver elég ! melyet az ellenség a városban és a vidéken összeszedett, s Jellasics itt halmoztatta fél; a sóház zsúfolásig meg volt rakva, kard, ' puska, kasza s a világnak mindennemű fegyvereiből. Utána való nap elindultunk Törökszentmiklós felé* ott hagyva Szolnokot egész táborunk* s Szolnokot az ellenség utánunk újra elfoglalta. Mi pedig behúzódtunk Madarasra, hol több napig tanyáztunk ..." /14/ Az állandó védekezésből és hátrálásból a meg-» szervezett honvédsereg 184-9 tavaszán lendületes ellentámadásba csap át. Megindul a dicsőséges n tavaszi hadjárat ". Első jelentős sikerét Szolnok — nál 184-9. március 5-én éri el. A győzelem hire fu-r tótüzként járja be az országot. Hogy mennyire fontosnak tartja a győzelmet Kossuth, mutatja az,hogy maga számol be róla a Közlöny hasábjain.