Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

körökben dolgoztak, s havi 25öö—3QGQ Ft kerese— ' tet biztosított nekik az állami gazdaság, sőt pl. Fodor István *~ Kecsmár Irén tiszaroffi fiatalok 1963—ban rizsaratással ötezer forintot is kerestek havonta. /288/ Az elvándorlás másik oka abban keresendő, hogy az iparban azonnal és biztos munkahelyet találhatott a parasztember, a termelőszövetkezet,az uj mezőgazdasági nagyüzem pedig a biztató perspektíva mellett eleinte számps nehézséggel küzdött é-S bizonytalan munkalehetőséget, változó keresetet nyújtott. Igaz, hogy a községben maradóknak nem igen akad ilyen munkaalkalom, kereseti lehetőség, de azért fejlődik a község, gyarapodnak lakói. Ha csak a lakásépítkezések arányát nézzük, a következő képet kapjuk : Lakásegységek száma : loo4 A lakuk száma lakásegységekben : 3^76 Az összes lakásból : 1 lakószobás 7o8 2 " 275 3 " /és több/ 19 lakószoba nélküli 1 Fürdőszobás lakás : 25 Vízvezetékkel ellátott : 5 Villannyal ellátott .: 469 A szobák közül melegpadozatu : 43o " hideg " 8 n vertföldes 886 1945-1948 között épült : 88 1949-1959 " " 76 /289/ Érdemes megnézni a ma lakásával szemben támasztott minőségi követelést is. Az újonnan épült lakások döntő többsége két— vagy háromszobás., A régi házaknak több mint 91 %~^ földes volt. Az ujakban visz§:

n

.-t"a konyhák és előszobák műkővel burkoltak,- a szobák pedig padlósan készülnek. A tetőfedő - 282 -