Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

a megyén tul, még a Helytartótánácsig ís eljutott. > Az ügy azzal kezdődött, hogy a roffiak i82c— ban panaszukkal a megyéhez fordultak 5 " Roff helysége adófizető lakosai az akolháti legellőbül az illető földes Uraságok által történt kiszorittatások tárgyában kezdett urbarialis pert be végeztettni kérik." ... " Tábla Biró üdősebb Borbély Jósef TJr... a bemutatott urbarialis roffi pert az illető Uri Székhez felvetettni kéri." /96/ A földesurak évekig húzták a perben a döntést, s a végén pert indítottak a tiszti ügyész ellen

9 amiért az inkább a jobbágyok érdekeit védte és nem az övékét. Ügyük feljutott a Helytartótanácsig. A nádori hivatal 1837. Julius 9-i leiratában értesitette a "Nagyságos, Nemzetes és Vitézlő különös tekintetre méltó Űrak"-at, hogy "Tisza-Roff Helysége községének folyamodása tárgyában folyó esztendei Pünkösd hava 6 dik napján koltt felirásuk itten tudomásul vétetvén a Tisztelt Uraságtoknak ezennel meghagyatik, hogy ",,., ezen községet a feladott panaszainak helytelen. s ségéről egy a kebelekből kiküldendő Tiszti Választmány által meggyőzni iparkodjanak." Kelt Budán a Magyar királyi Helytartó Tanács 1837 évi Szent Iván hava 6 napján tartatott Tanács ü— léséből." /97/ A hosszú pereskedés néhány vonatkozását világit ják meg a következő részletek j "Felolvastatott és kihirdettetett Josef cs, kir.Fő Herczeg s Ország Nádorának f.é. május 16— án Buda várában György János röfi biró és egész Roff helysége részére kiadott s ezen egyesült nemes vármegyéknek parantsolattya ... Mely is elfogadtatván midőn a parantso— látott nyerők a megyebeli levéltárbul hiteles másolatban kiadattni kivánt irományok jegyzékét elő— - 81 -