Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

A-talaj termőképességének .hagyományos ki­használása mellett az utóbbi években fokozódik az öntözési lehetőségek kihasználása is, A felszabadulás előtt csak kis kiterjedé­sű bulgár öntözés eket lehetett találni a község határában,­A felszabadulás után 194-7-ben megalakult egy vízgazdálkodási társulás a községben és "bé­rezettek a rizs termesztését^ de ez egy-két ér múlva feloszlott, A mezőgazdaság átszervezése után a nagyü­zemi öntözési módszer bevezetésére került sor f s főleg ennek a módszernek volt köszönhető,hogy az öntözött területek kiterjedése állandóan nőtt. Jelenleg pedig a községben működő termelőszövet­kezet a belterjességre törekedve hasznosítja a Tisza vizét öntözéses kertészetének növelésével. Az öntözőrendszer kialakítása, az öntözött területek növelése a község határában részben a már "bevált átemelő szivattyúkkal fejleszthető a továbbiakban, részben pedig jelentős fejlődést eredményezhet a község további sorsára, gazdasá­gi fejlődésére a Tisza II, Vízlépcső megépítése. A Kisköre-Tiszabura térségében megépülő Tisza II. főcsatornáiból jelentős vizmennylség jut közsé­günk határába is. A község határának növényvilága n&m külön— • bözik a Tisza általános növényvilágától, A Tisza régi erdeiből részeket a szorosan vett árterületen találunk, mint pl. a Sziget, Góitón Holt—Tisza részein, A tervszerű fásítás­sal igyekeznek a falu lakói részben, a Tisza mel­letti ártéren, részben a legelőfásitással, vala­mint a falusi földeken ültetett facsoportokkal növelni a ligetes részeket a község körül. A folyó mentén a fűzfa és nyárfa a jellem­ző, az ártértől távolabb az akác a kedvelt fa. - 7 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom