Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

V. TISZAROFF ANYAGI ÉS KULTURÁLIS ÉLETSZÍNVONALA A FEUDALIZMUSBÓL A KAPITALIZMUSBA VALÓ ÁTMENET KORSZAKÁBAN /179o-l849/ Az l'79o—es években nyilvánvalóvá vált a feudális termelési viszonyok válsága Magyarországon. Bekövetkezett a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korszaka. A nagybirtokosok mindinkább árutermelésre, piacra termeltek. Ugyanakkor a paraszti munka termelékenységének növekedése is ebben az irányban hatott. Hatása két irányban jelentkezett a falu lakóinak életében. Egyik vonatkozásban azt látjuk, hogy az allo— diális nagybirtok igyekezett összefüggő birtoktesten kialakitani majorsági gazdálkodását. Ennek érdekében a földesúr növeli a birtokát a jobbágytelkek rovására. A telekaprózódás meggyorsította a zselléresedést. Ugyanakkor a földesúr más kinálko— zó lehetőséget is felhasznált jövedelmének gyarapítására. Ismert például, hogy Borbély Mihálynak már az 178o—as években "Roffon a Tó fokon egy nagyon jövedelmező malma van három, kőre." /88/ A paraszt árutermelő tevékenységét a kezdeti fellendülés után szinte teljesen megakasztotta,' megnehezítette a sokféle feudális szolgáltatás, a földesurakkal közös határ, közös legelő használata,- az állami és megyei adók súlyos volta, és as elmaradottság, ami a termelőeszközök, munkaeszközök elmaradottságára volt jellemző. Egyfelől tehát a nagybirtok lépést tudott tartani a gazdasági követelményekkel, a kialakuló nagy— - 75 •