Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

badságát egyedül a jobbágy munkabírása és a meg-' munkálást biztosító igaerő teljesítőképessége korlátozta. A nehezen szántható,- vizállásos gyep első feltöréséhez 6—8 ökröt kellett az eke elé fogni. Az ilyen'teljes igaerejü jobbágyot egész ekésnek nevezték. Ha a gazdának nem volt legalább 6 Ökre, ennél kevesebb állattal nem. birta feltörni a gyepet, ezért egy másik,- hozzá hasonlóan gyenge igaerejü jobbággyal fogott össze, a másiknak "cimborája" lett. Az ilyen 4-2 ökrös jobbágyot féle— * késnek is szokták nevezni. Az ekerészek szerint tagozott jobbágytársadalom alsó fokán állt a gyalog jobbágy,•akinek háza-földje volt

t de igás állata nem volt. Ezért más ekés jobbággyal müveitette meg kisterjedelmű földjét,, ellenszolgáltatásul kézi napszámot telj esitett a földjét megszántó ekés jobbágy részére. Az igás ökörrel való ellátottság 1728-ban a következő kedvezőtlen képei mutatja Roffon : 6 ökre van, egész ekés : 2 4-2 ökre van, cimborás t yí gyalog jobbágy: - 41 földnélküli zsellér : 15 A>5/ A töretlen gyepföld felszántása még a hat ökör számára is megerőltető munka. Az 172o-1728.évi öszszeirások egyértelműen azt vallják, hogy ezen a tájon vető alá mindenütt csak egyszer szántott a gazda. A szántás után azonnal elvetették a magot, legyen az akár őszi, akár tavaszi. A termés általában az elvetett mag ötszörösét, a régóta müveit és jobban kiélt határokon négyszeresét hozta. A termés mennyisége ebben az'időben nem a föld jó megmunkálásától,, hanem a talajkiélés mértékétől függött.A szabad foglalással feltört,; egyszer szántott gyepföld két év után kimerült. Trágyázás ebben az.'Időben ismeretlen volt. Roffon 1728—ban a szabadon foglalt földeket l-2

r de legfeljebb 3 évig hasz~ 55 ~