Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

Rákóczi,- hogy az összes hadikincstárát lehordatta a Kötelek határában lévő rt

Három körtefacsárda" pincéjébe, A csárda tetejét lebontatta és felgyújtatta* a falait is lebontatta, betöltve vele a pincét. Akkor felnyergeltetett és lovasaival a csárda helyét porrá vágatta. Akkor éjszaka lett rá egy jó eső, úgyhogy senki sem mondhatta* hogy ott épület volt. Akkor elindult és Tiszaroffnál átment a Tiszán' egész csapatával. Borshalomnál összegyűjtötte csapatát és azt mondta, hogy mivel ő már nem birja tartani magát, aki akarja elkisérheti külföldre vagy elmehet haza. w /5o/ A Rákóczi—szabadságharc után 1711-ben már újra lakott hely Roff, s a falu felére a kincstár tette rá a kezét. Az 1715—ös állami összeírás szerint 2o jobbágy és 6 zsellér lakja, akik 5oo köböl szántót és 66 kaszás rétet müveinek, de van két malmuk is. 1720—ban egy nemest és 30 jobbágyot vesz számba az összeirás, akik 1385 köblös szántót* s 57 kaszás rétet vallanak be müvelésük alatt. A müvelésre fogott terület rohamosan emelkedett ezalatt az öt év alatt, 172a tavaszán, amikor Törökszentmiklós újratelepítésére is sor került, Roff is "egy rajt" bocsájtott ki, akik Törökszentmiklóson telepedtek le. A telepesiek közül Kovács György, Seres; Mihály és Pál neve ismerős. /52/ 1721-ben Borbély Mihály zálogba vette Roff felét, mint a Rákóczi Júlia birtokrészét, majd pedig 1728-ban a kincstártól is megvásárolta a falu másik felét, mint a Rákóczid-háztól "konfis— kált birtokrészt" s ezzel az egész falu urává a roffi Borbélyok váltak. Egy 1?87

B február 13-án kelt levél közli a M 43 *•.