Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

Szolnoktól Derzsi^ felperzselve hagyta .maga után a még ugy—ahogy épségben lévő falvakat^/45/ A veszély elmultával aztán .újra visszatértek Rakamazról a roffiak is, A lakosság ezáltal emberéletben nem szenvedett a háborús években veszteséget* 1703-tól folyt a Rákóczi szabadságharc is. •A -katonaállitás terheit a ai falunk, lakossága is megérezte. Rákóczi ugyanis toborzással is gyarapította hadseregének létszámát különösen akkor, amikor a jobbágyok a Rákóczi.szabadságharcba önként már nem mentek: katonának. A toborzók aztán nagyon sokféle módszerrel "nyomoritották" a "hadramenetelre erővel kény— szeritették" a jobbágyokat. Borbély Balázst például g aki az első idők hires ezredes kapitánya Volt* Rákóczi el is tiltotta a hadgyüjtéstől

t

mert katonáival csak kóborolt és fosztogatta a falsakat. Á megyéktől szintén megkövetelte Rákóczi, hogy portaszámuknak megfelelő létszámú gyalogságot állítsanak ki. A portális katonaságot Bercsényi tervezete szerint 1705—ben ezredekbe szervezték ugy hogy több vármegye gyalogságát fogták össze, egy regimentbe. így alakult meg pl, Nyárády András' ezrede is, amalybe Borsod, Pest, Heves* Külső—Szolnok

3 Csongrád megye gyalogsága tartó— zott Roff is elküldte fiait* .akik végig lelkesedéssel harcoltak a fejedelemmellett. A falu áldozatainak száma nem ismeretes

t de az itthon maradtak helyzetének jellemzésére idézhetjük a következő levelet 1 "Méltóságos Fejedelem Kegyelmes, Urunknak ő Excellentiájának be adandó alázatos instantiája roffi-fél Tóth Istvánnénak — 45 —