Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

"195o, március 25. - liszaroffon a Nőnap al­kalmával nagysikerű kulturestet rendezett az MNDSZ. Nagyon tetszett az orosz, kórus és a gyer­mekek orosz tánca." "195o. augusztus 8. - A tiszaroffi úttörők nagysikerű bábjáték előadást rendeztek. A DÉFOSZ kulturhelyisége minden előadáson zsúfolásig meg­telt. ,! "1953. november 17. - A'Rádió neves ; művészei jorenz Kornélia, Béres Ferenc, Gergely bácsi f Ma­ri néni, november 24-én este 8 órakor a tisza­roffi élenjáró dolgozó parasztokat köszöntik mű­sorukkal a gépállomás kultúrtermében." /295/ A helyi műkedvelő csoport esetenkénti előa­dásai mellett az uj kultúrotthon átadása után a szolnoki Szigligeti Szinház tájelőadásai révén, : » a vendégművészek és a televízió szinházi közvetí­téseivel ugyanolyan kultúrélményékben lehet része a falu dolgozóinak, mint a városi lakosságnak. Filmszínház is működik a községben. Egy 192o— bol való képviselőtestületi jegyzőkönyv /296/ ar­ról tesz emlitést, hogy már az első világháború alatt is létezett "ily üzlet, de közönség hiányá­ban abbahagyta annak tulajdonosa." Majd 1926-ban Varga József tanító kérte mozgó­szinház felállításához szükséges engedély kiadá­sát a képviselőtestülettől, mert "egy hazafias irány­zatú mozgóképszínház nélkülözhetetlenül szükséges." 7297/ Filmszínház a legolcsóbb szervezett kulturá­lis és szórakozási intézménye volt a kispénzű em«* bereknek, egyben a társas élet egyik központját is jelentette. A képviselőtestületi ülés 23/1927.kgy, határozatában mégis arra kérte a járási főszolga­bírót, hogy "cirkuszok, vándormozik s más látvá­nyossági mutatványosok részére tekintettel a köz­ség lakosságának nehéz anyagi helyzetére" működési - 289 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom