Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

jak, mert a gyermekek iskoláztatása és, demokra­tikus fejlődése csak abban az esetben biztosítha­tó, ha az iskolák kezelése államilag történik." /29o/ Az államosítással létrejött a 6-14 éves korig minden gyermek számára kötelező ingyenes, egységes, tudományos alapműveltséget nyújtó általános iskola. Az iskolarendszer változásával lassan megvál­tozott az iskola belső élete is, amelyben szerepe volt az 194-8. őszén megalakult, s az 1949. tavaszán megerősödő Kossuth Lajos úttörő csapatnak is. Az iskolai fegyelem és a tanulmányi eredmé­nyek javításához nagyban hozzájárult sajátos moz­galmi módszereivel. Az iskolai sport, az ország­járás és kulturmunka fellendülését is az úttörő csapatnak könyvelhetjük el. 195o—ben például a csapat tagjai szabadidejük­ben selyemhernyó—tenyésztéssel foglalkoztak. Több mint két mázsa gubótermés árából először mentek Tiszaroffról az úttörők nyári táborba, hogy megis­merkedjenek a Pilis szép vidékével. / 291/ A felszabadulás óta eltelt évek során sokan olyan életpályát választottak maguknak, amelyek­ről a felszabadulás előtt álmodni sem mertek a fa­lu dolgozói. Ma a minisztériumokban felelős be­osztásban dolgoznak,megyei, járási tanácsoknál mű­ködnek, megyei szintű vállalatok, intézmények köz­pontjaiban dolgoznak, tanítónői, ált. iskolai és középiskolai tanári diplomát szereztek. A hadsereg­ben, rendőrségnél többen értek el tiszti rangot. Van aki védőnő, orvos, állatorvos lett. Többen let­tek agronómusok, agrár- és gépészmérnökök, techni­kusok,. Mindenki olyan pályát választott,, amire mun­kája, képessége alkalmassá teszi. S hogyan jutottunk ide ? Érdemes néhány vonatkozását megvizsgálnunk. 284

Next

/
Oldalképek
Tartalom