Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

a faluból, ezért viszonylag kevés a házasságkötések száma /évenként 2o-25/. így a viszonylag öregebbek arányszáma magasabb, s ennek következtében a halálozási arány is a'természetes szaporodás mutatója fölé emelkedik. Ezt igazolja a lakosság korcsoport szerinti megoszlása is: 196o-ban : Q~14 15-39 4-0-59 . 60 és idősebb eres népesség az összes %-ban Z6,2 3**1 2-5*5 18,2 /285/ A falu lakosságának megoszlása azt mutatja, hogy a gyermekek és öregkőruak arányához viszonyítva kevés a fiatalabb és idősebb produktiv korúak aránya. Ebből adódik az a helyzet, hogy a keresők száma a népesség %-ban 4-3,0 % /kereső férfiak száma : I087, kereső nők száma : 3^3/ A kereső és eltartott arány szintén ezt a kedvezőtlen képet mutatja. A népesség száma 196o~ban : 3276 Ebből a mezőgazdaságban dolgozik a lakosság 59,3 ^-a iparban 7,3 n építőiparban 12,1 " közlekedésben 1,4 " kereskedelemben 3

a

ö " egyéb népgazdasági ágakban 16,9 " /286/ A mezőgazdasági lakosság elvándorlása társadalmunk gazdasági struktúrájában bekövetkezett változással van összefüggésben. A okot két forrásban : gondolkodásbeli és gazdasági okokban találjuk meg. A szülők sokféle gondolkodása volt az egyik forrása a fiatalok elvándorlásának. Azok a szülők, - 28o -