Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

III. A KÖZSÉG KIALAKULÁSA ÉS ÉLETE 1526-IG Községünk honfoglalás előtti történetét tárgyi emlékek, leletek alapján bizonyíthattuk, A honfoglalás utáni századokban kialakuló Írásbeliség lehetővé teszi, hogy irott emlékek alapján kisérjük tovább történetét. A honfoglalás korában a törzsek elhelyezkedése után hogy melyik törzs területéhez tartozott, nem lehet pontosan tudni. Anonymus — mint e kor történetirója - az uralkodó osztály, a nagybirtokosság szemszögéből vizsgálva irta le a honfogla lás történetét. Az ő leirása szerint feltehetően a fejedelmi törzshöz tartozó Aba—nemzetság birtoka volt ez a terület. Ezt látszik igazolni a fíoffal határos tomaji uradalom keletkezését leiró alábbi részlet : " „.. a besenyők földéről jött egy vezéri nemzetségből való vitéz. Neve Tanuzaba volt: Örkénd apja, kitől a Tornaj-nemzetség származik. Neki Taksony vezér lakóföldet a kemeji részeken adott a Tiszáig, ahol Abád—rév van. Ez a Tanuzaba egészen Taksony vezér unokájának, Szent István királynak az idejéig élt. S midőn Boldog István király az élet igéit hirdette és a magyarokat keresztelte, akkor Tanuzaba, ki hitben hiu volt, keresztény lenni átallott; igy hát temetkezett élve feleségével az Abádrévbe, hogy a keresztségben ő meg felesége ne éljen.

w ni/ A község mai területéről előkerült honfogla— 18