Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

felvilágosítás végett kijelentetik y hegy a ren-* des adó mely Ő Cs.Kir. felsége magas Kormányának a közös teher viselés elvein nem sokára életbe léptetendő rendszere szerint ki fog vettetni, ezen az adózás csak egy nemét és annak is csak legszükségesebb ágait fedező jelenlegi kivetést tetemesen felül mulandja. és igy a jelen hefize— tett összeg a fövendő adózás előlegezéséül tekintendők. Biztosan remény lem, hogy mindenki által látván a mellőzhetetlen sízükséget, készséggel járuland azon reája vetett összeg lerovására mellyet a közjó tőlle igényel és e készségrül annál inkább, is meg vagyok győződve mint hogy éppen a fizetésekkel terheltek polgárai s vagyonbéli állásuknál fogva a közigazgatás jótéteményeit leginkább élvezvén, annak terheiben is osztozni nemcsak polgári kötelességük, de egyszersmind legfőbb érdekük is. n így vetettek ki az addig adómentes osztályre Gyenda pusztán /3eoo Frt felvett uri jövedelem után/ 9o forintot, Akolhát pusztán /35o Frt felvett uri jövedelem után/ lo Ft 3e kr, Roff helységben /22oo Frt felvett uri jövedelem után/ 66 forintot, az eddigi adózó osztályra pedig : Gyenda pusztán /2 rovás után/ h Frt 3o kr,* Roffon /75 rovás után/ 151 Frt 3o krajcárt. A jobbágyok a megnevekedett terhek, adók ellen ugy igyekeztek védekezni, hogy birtokaikat megosztották. Ezért n A jobbágyoknál levő földeknek kisebb részekben el nem adhatása eránt

n a következőkben intézkedett Kapy : " Bejött tudósítások szerint az előbbi jobbágyföldek birtokosainál földbirtokuknak aránytalan kis részekre való eloaz— ** 11.8 «*