Cseppentő Miklós: Tiszaroff története – A Damjanich János Múzeum közleményei 28-30. (1971)

san hirdették ki a szentesített 1848-iki törvé­nyeket. Nyomban intézkedés történt, hogy a tör­vény 5.cikkelyének alapján az országgyűlési vá­lasztásokat előkészítsék. A megyét 8 választóke­rületre osztották fel 3 ebből a szolnoki részben 3 volt : a szolnoki^ túri és abádszalóki kerü — letek. Az első népképviseleti országgyűlésre jú­nius 26—án választották meg képviselőül az abádi kerületben : Recsky Andrist. Julius 11—én Kossuth inditványára 2oo ezer újoncot szavazott meg a kormány. Megyénkben is lázasan haladkelőre a nemzetőrség összeírása és szervezése. A tiszai községek a 3. zászlóaljba Mezőtúrra küldték el a kiállított 3600 nemzet­őrt. A roffialt is ott voltak* és harcoltak sor­suk és helyzetük megváltoztatásáért. A szabadságharc országos eseményeinek helyi vonatkozásairól csak néhány levél mutatja,, hogy községünk és környéke milyen szerepet játszott a szabadságharc eseményeiben. Ezekből idézzünk néhány részletet ! 1848, december 16-án Soldos Imre főszolga­bíró körlevélben értesiti a községeket, hogy : **«.. a népfelkelést tárgyazó körlevelem azon pontját, a melyben a rögtöni felkelést szor­galmaztam,, körülmények változván oda módositom, hogy a község lakosait az illető elöljáróság ugy készítse el, hogy minden percben ha a haza bol­dogsága, s fentartása azt igénylik tüstint a nép­felkelés eszközöltethessen. " Almásy Pál kormánybiztos 1848. december 18-i rendelete megállapítja, hogy : " Mivel pedig a megyénkben naponként érezhe­tőbbé s erélyesebb hivatalos eljárást igénylő ha­di mozgalmak között a kormány rendeletek gyors foganatosítására nem elengedők a mostani külső tisztviselők, haladék nélkül intézkedjék a megye, - llo —

Next

/
Oldalképek
Tartalom