Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

tak a község lakosainak. A halászat és vadászat mesterségének űzéséhez is meg volt minden természeti feltétel: sok álló- és folyóvíz, nádasok, erdők. Az adózás komoly terheket rótt a jobbágyokra, minden terményből tízedet fizettek az egri várnak, kilencedet a földesuruknak. A tizedet azonban nem mindig az egri vár hajtotta be, hanem több esetben kiadta bérletbe. 1550-ben például Fráter György váradi püspök kétszáz forintért bérelte a kishevesi tizedeket, Ispán Péter kolbászszéki lakos kunkapitánysági kincstartóval együtt. 1551-ben a bérletet Dormány Kristóf és Vitéz István szerezték meg.* A már említett 1551. évi összeírás szerint a házas zsellérek hat-hat keresztény dénárt és egy-egy dénár kaszapénzt fizettek tized gyanánt. A vízimalom után másfél forint illette a kamarát, amely összeget a lakosok együttesen törlesztettek. A másik malom adóját azonban felerészben a kamarának, felerészben pedig már a töröknek fizették. A terménytizedet 1548-ban Tiszabalára hordták és az ottani lakosokéval együtt rakták asztagba.** A község megyei hovatartozása ma még nem ismert kielégítően. IV. Béla 1261. évi oklevele Hevesújvár-Borsod megyébe helyezi, később máe okmányok egyszerűen Szolnok megyébe. A XIV. sz. közepe és 15©9. között rendelkezünk csupán bizonyosságai, amikor az önálló Külső-Szolnok megyébe tartozott. Az egyházi közigazgatás szerint az egri püspökség kishevesi járásába sorolják a korabeli tizedösszeírások. * OL: E-554. Városi és kamarai iratok. Egri várszámadások. Fol. lat. 1180/a 514. pag. és 1180/b 172. pag. 13. csomó. **Az egri vár 1548. év kishevesi tized jövedelmét képező 3489 kepét Fráter György váradi püspök elraboltatta Eger elől. Rúzsás Lajos: Az egri vár gazdálkodása a XVI. században. Bp. 1939. 59. old. 35