Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

földek — továbbra is megmaradtak a földesurak birtokában. A csalódás különösen a zselléreket érte, mert számukra az egyéni szabadságon kívül semmit nem jelentett a felszabadulás, földet nem kaptak. Ennek ellenére kétségtelen a törvény megvalósulásának jelentősége. Országos viszonylatban az új törvény a jobbágyságot lerázó gazdák kezébe adta az ország művelhető területének mintegy egyharmadát. (188) Tiszapüspökiben az országosnál jóval kedvezőbb körümények között zajlott le a jobbágyság eltörlése és az úrbéri földek felszabadítása. Ennek okát abban kereshetjük, hogy a határban jelentéktelen volt az olyan földek mennyisége — írtvány, szőlő, kert — amelyre nem vonatkozott a felszabadítás. Mivel a majorsági földeket már az első kihirdetés is a földesurak tulajdonában hagyta, emiatt senki nem zúgolódott. Különös örömet váltott ki a község lakóinál az a tény, hogy a káptalan vezetői a volt jobbágyok kezén hagyták azokat a földeket is, amelyeket 1771 után kezdtek művelni úrbéres alapon. így a 20 3/4 nagyságú 1771. évi telek helyett 30 4/8 telek szabadult fel és került a jobbágyok egyéni tulajdonába. (189) Közoktatás A korszakban a közoktatást továbbra is a felekezeti elemi iskola képviselte, 1831-ig változatlan rendben. 1831-ben Dax János kántor és iskolamester, a számosabb gyermek miatt, kérte fizetése) emelését. A lakosok a kérés jogosságát belátták és az eddigi 12 forintról évi 30 váltóforintra emelték fizetését azzal a kikötéssel, hogy a kántor köteles lesz egy alkalmas altanítót fogadni saját költségére, aki az б irányítása alatt tanítja a gyermekeket. Az egyezséget 1831. május 4-én kötötték egyrészről Nagy József főbíró, Vincze József, nemes Telek Mihály, Tóvizi János hitesek, másrészről Dax János kántor, Török János helyi jegyző előtt. (190) 1831 őszétől tehát már két hivatásos tanító és a plébános folytatta az oktatást az iskolában. Kántortanítók voltak 1803-ban Kocsis György, 1812-ben Alberty János, 1831-ben Dax János, 1849-ben Kussányi Endre. (191) A tanulók száma — fiúk-lányok együtt — 1843-ban és 1844-ben százhét, 1845-ben száztizenegy, 1846-ban százhuszonnyolc, 1847-ben kilencven, 1848-ban száznégy, és 1849-ben száznégy volt. (192) A szabadságharc eseményei Az ország felelős kormányának kinevezése és az 1848-as törvények szentesítése után hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy а Ье1яо és külső ellenség csak látszólag, a kényszerítő körülmények hatására fogadta el azokat és támadásra készülődik. Az első felelős magyar kormány több intézkedést tett a forradalmi vívmányok védelmére. Ezek közül legjelentősebb volt a fegyveres erő megszervezése. Környékünkön a nemzetőrök bizottmányi összeírása 1848. május 23-án kezdődött. Az összeírást Heves és Külső-Szolnok vármegye alispánjának megbízásából Fráter Lajos, Balogh János főszolgabíró és ifj. Magyar Pál megyei esküdt végezte. Az 99