Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

3778 1779 1780 1781 1782 1784 1786 1787 1795 1797 1798 1799 95 82 82 96 100 95 118 122 111 105 103 108 678 98 Források: EÄL: EÉGL: A pü spökség gazdasági összeírásai Tiszapüspöki községre vonatkozó részei. 1767; 142 20-22, 31. old. 1770; 148 47. old. 1774; 150 699-726. old. 1775; 152 598-624. old. 1776; 154 290-315. old. 1777; 156 293. old. 1778; 158 265-290. old. 1779; 160 82-96. old. 1780; 162 115-122. old. 1781; 164 296-315. old. 1782; 166 132-145. old. 1784; 170 124-133. old. 1786; 174 73-82. old. 1787; Danyi-Dávid i. m. Tábl. 70. old. 1795; 177 134-143. old. 1797; 377 rakt. sz. VV 1269/10 Tiszapüspöki 1798; „ „ 1797; Liber LXXIX. 771-833. old. Az ugrlásszerű fejlődést azonban más is dokumentálta. Ekkor épültek a község ma is fennálló, első szilárd építményei. Legkorábban a parochia készült el, 1763, március 4-én kezdték építeni és 1764, június 8-án épült meg a mai állapotában. Az idők folyamán csak modernizálták, pl. a zsindelytetőt felcserélték cseréptetővel. 1765. július 17-én Nagy Ferenc tcH rökszentmiklósi plébános letette a templom alapkövét is, teljes felépítése 1773. szeptember 7-én fejeződött be, de 1769-ben már használható volt. A kántorlak 1786-ban épült át szilárd anyagból, gróf Eszterházy Károly püspök kezdeményezésére. (146) 83