Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

csendről és Nógrádból (Kisterenyéről) érkeztek.* (100) Hasonlóképpen ír dr. Fodor Ferenc is, aki szerint ezen időben a Jászságból erős kitelepülés folyt, többek között a Heves megyei Tiszapüspökibe is. (101) Nem állapítható azonban meg, hogy melyik család honnan származott. Az új települők a Velyma-domb keleti, Décsébe zuhanó végét ülték meg- A mai Lenin-út öregfalui szakaszán alakították ki azt a két sor házat, amely két sor ház a mai település ősmagjának számít. A benépesülés gyorsulása a mai ismereteink szerint spontán folyamat volt, amit gróf Erdődy egri püspök az adózás könnyítésével igyekezett fokozni. A könnyített adózás előnyeit sok jobbágy kívánta élvezni, ez a magyarázata annak a viszonylag nagy lakosságcserének, amely ebben az évtizedben lezajlott. A községbe érkezett lakosokat három csoportba lehet osztani: végleges letelepedők akik házakat építettek, ideiglenes letelepedők akik kunyhót, vermet építettek, vándorlók akik nem építettek lakhelyet. Tiszapüspöki lakóinak ilyen rétegződéséről pontos képet kapunk az 1728. évi összeírásból, amely szerint a községben negyvenegy család lakott: húsz házban, tizenhat kunyhóban és négy veremben. (102) A lakóvermek helye a mai Arany János utcában volt. A benépesülés meggyorsulása idején nem volt jelentéktelen helység Tiszapüspöki, erről tájékoztat bennünket az alábbi táblázat. LAKÖHÁZÁLLOMÁNY 1728-BAN a környező helységekben. (103) A helység neve Házak száma Kunyhók száma Vermek száma Szolnok 33 ,32 14 Törökszentmiklós 30 22 22 Tiszapüspöki 20 16 4 Szajol Nem lakták telkes jobbágyok * Kovacsóczy állítása az új költözők volt lakhelyét illetően nem nyert bizonyítást, de nem is cáfolható meg egészen. A kutatás megállapította például, hogy Kisterenyén 1709-1719 között a Tiszapüspökibe költözőitekhez hasonló nevű jobbágyok nem laktak. A Nógrád megyei jobbágy összeírásokban szépen feltüntették a kitel épülőket, de a négy járás egyetlen helységében sem találtunk olyan jobbágyot, aki közvetlenül Tiszapüspökibe költözött volna. A Jászságba viszont tömegesen települtek és az lehetséges, hogy rövid állomásozás után innen érkeztek egyesek a községbe. NÁL: 1715., 1720. orsz. i. 1709, 1711, 1714, 1715, 1716, 1717, 1718, 1719. évi névszerinti dicális öi. mind a négy járásra vonatkozóan. 65