Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

mányozó és bizonyságlevelek lapoldalain. Ezek az adatok azonban szűkszavúságuk miatt csupán arra alkalmasak, hogy tanúságot tegyenek Tiszapüspöki létezéséről, a község bel életére azonban nem engednek betekintést. Az 1266. évből újabb okleveles híradással bírunk a községről KaIán II. Nana ispán végrendeletében. Kalán II. Nana ispán tagja volt a pécsi káptalannak — felesége Majs nádor leánya — birtokait Baranya megyében igyekezett összpontosítani, de részbirtokai voltak máshol is. Nana amikor sejtette, hogy fiú örököse nem lesz arra törekedett, hogy szabadon rendelkezzen birtokával. A királytól már 1256-ban megkapta a szabad végrendelkezés jogát, amelyet 1266. május 5-én tett meg ugyancsak a király előtt. A végrendelkezéshez csatlakozott felesége is. A végrendeletben fiúgyermekük nem születése esetén az összes birtokukat: a Buda melletti Solymárt, a Baranya megyei Cselét, Káplánt, Szebényt, Sámodot, Szekcsőt, Pest megyében Gyandát, Micskét, Sumult (ez ma nincs), Csongrád megyében Pusztaszer körül elterülő nyolc kisebb, a tiszántúli öt kisebb birtokukat és a Tisza balpartján lévő Püspökit és Beregdet a margitszigeti apácakolostorra hagyták. (35) A végrendelet alapján 1266 augusztus 20-án a király már ki is adta a parancsot Nana javainak lefoglalására a margitszigeti kolostor javára. A XIII. szd. második felében a Zala megyei Tűrje nemzetség bír részbirtokot Tiszapüspökiben. A bizonyságot egy 1287-ben kiállított ítéletlevélből nyerjük. Ebben Béry Tűrje János és orbonay Tűrje Márk 1287-ben megerősítette 1276-ban kelt szabadalomlevelét birtokaira nézve. A birtokok felsorolásában szerepel a „Tisza melletti Pyspuky részbirtok" is. (36) A Tűrje nemzetség még a század végén is bírta tiszapüspöki részbirtokát. 1299-ben új birtokfelosztást eszközöltek a nemzetségen belül. A birtokfelosztásról István alországbíró adott ki ítéletlevelet, amelynek szövege magyarul így hangzik: „ ... a türjei konvent előtt, becsületes férfiak közbenjárásával, egyrészről Pósa, másrészről pedig Dénes, Fülöp mester, Tamás és Tamás fiai; a Tűrje földbeni részbirtok, a Dráva környékén fekvő Orbona és Zalaborda földek, a zalavármegyei Zalabér, Bocska, Zalahídvég faluk, a Tisza melletti Püspöki részbirtok, továbbá a sz. Gerardi vár és Szentgerolth, Zyud, Barka, Udvarnok faluk egymásközti felosztásra nézve megegyeznek ..." Az ítéletlevél további részéből kiderül, hogy Tiszapüspöki béry Tűrje János és orbonay Tűrje Márk birtoka maradt Zalabér, Bocska, Zalahídvég Zala megyei és Orbona, Czerova-Borda Kőrös megyei községekkel együtt. (37) 1323-ban Károly király új megerősítólevelet ad ki az egri püspöknek birtokaira nézve. Az oklevél szövege azonos IV. Béla 1261. évi kiadmányával, a felsorolt birtokok között található Tiszapüspöki is. (38) 1374. február 22. A budai káptalan előtt Gönyű (Gönyő?) Péter fia Tamás mester fia János Mikebuda, Erkusbuda (?) és Dánszentmiklós Pest megyei birtokait, amelyek közül az első lakott, az utóbbi kettő pedig el32