Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)
lentése szerint 79 katasztrális hold kimérésénél tartottak, ami huszonöt parcellát jelentett. (401) A földosztás dandárját júniusra be is fejezték és egy november 12-én készült kimutatás szerint addig 396 földmíves, 29 iparos, 14 volt katona és 74 más dolgozó kapott földet. Ugyanezen időben 211 igényjogosult személy volt távol a községtől mint katona, akik részére földet tartalékoltak. Menetközben azonban kiderült, hogy még a rendelkezésre álló földeket sem tudják kiosztani helybeli lakosoknak, mert óbalai de leginkább besenyszögi lakosok is földigényléssel léptek fel a község területén. Az említett lakosok ugyanis hivatkozva a rendelet azon pontjára, amely szerint a földeket lehetőleg azoknak kell juttatni akik már előzőleg is használták*, bejelentették földigényüket. A besenyszögiek a Nagy szögsziget 420 holdjára, az óbalaiak pedig a Rágólapos 137 katasztrális holdjára tartottak igényt. Ebből hosszú ideig tartó pereskedés lett, mert mind a besenyszögi mind a törökszentmiklósi KFB. ki is osztotta az említett földeket. Ez a tény alaposan megzavarta a helyi KFB-t, de az egész földosztás menetét is. Emiatt még szeptemberben sem hozták nyilvánosságra a földosztás eredményét, mivel az Országos Földosztó Bizottság döntését várták. Ez a késés intrikára adott okot, elkezdték mondogatni, hogy azért nem hozzák nyilvánosságra az eredményt, mert sok csalás történt. A valóság azonban az volt, hogy a helyi KFB. a besenyszögiek és az óbalaiak földosztása után azonnal az OFB-hez fordult letiltásért. Az OFB. a jogi zsákutcából nem találván kiutat, többszöri „végleges döntés" után, amelyet mindig megfellebbezett valamelyik fél, háromfelé osztotta a Nagyszögszigetet A besenyszögiek javára 275, a tiszapüspökiek javára 100, az óbalaiak javára** 85 katasztrális holdat ítélt meg. Ez a végső döntés sem elégített azonban ki senkit, de kényszerűségből elfogadták. (403) * Besenyszögi gazdák a tiszapüspöki Nagy szögszigeten 1925-től haszonbéreltek földeket a Szatmári Káptalantól. Földigényük jogosságát különösen azzal indokolták, hogy ezen határrészt ők törték fel és alakították át szántóvá. 1925 előtt a kérdéses terület legelő volt. A tiszaóbalaiak a Rágólaposon már a múlt század második felében haszonbéreltek káptalani földeket. ** A tiszaóbalaiak a volt rágólaposi földjeik helyett szintén a Nagyszögszigeten kaptak földet. A tiszapüspöki KFB. a Rágólapost ugyanis tartalékolta a hadifogságban lévő gazdák számára. 188