Benedek Gyula: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27. (1970)

lentése szerint 79 katasztrális hold kimérésénél tartottak, ami huszon­öt parcellát jelentett. (401) A földosztás dandárját júniusra be is fejez­ték és egy november 12-én készült kimutatás szerint addig 396 földmí­ves, 29 iparos, 14 volt katona és 74 más dolgozó kapott földet. Ugyan­ezen időben 211 igényjogosult személy volt távol a községtől mint ka­tona, akik részére földet tartalékoltak. Menetközben azonban kiderült, hogy még a rendelkezésre álló földe­ket sem tudják kiosztani helybeli lakosoknak, mert óbalai de leginkább besenyszögi lakosok is földigényléssel léptek fel a község területén. Az említett lakosok ugyanis hivatkozva a rendelet azon pontjára, amely szerint a földeket lehetőleg azoknak kell juttatni akik már előzőleg is használták*, bejelentették földigényüket. A besenyszögiek a Nagy szög­sziget 420 holdjára, az óbalaiak pedig a Rágólapos 137 katasztrális hold­jára tartottak igényt. Ebből hosszú ideig tartó pereskedés lett, mert mind a besenyszögi mind a törökszentmiklósi KFB. ki is osztotta az em­lített földeket. Ez a tény alaposan megzavarta a helyi KFB-t, de az egész földosztás menetét is. Emiatt még szeptemberben sem hozták nyil­vánosságra a földosztás eredményét, mivel az Országos Földosztó Bi­zottság döntését várták. Ez a késés intrikára adott okot, elkezdték mon­dogatni, hogy azért nem hozzák nyilvánosságra az eredményt, mert sok csalás történt. A valóság azonban az volt, hogy a helyi KFB. a besenyszögiek és az óbalaiak földosztása után azonnal az OFB-hez fordult letiltásért. Az OFB. a jogi zsákutcából nem találván kiutat, többszöri „végleges dön­tés" után, amelyet mindig megfellebbezett valamelyik fél, háromfelé osztotta a Nagyszögszigetet A besenyszögiek javára 275, a tiszapüspö­kiek javára 100, az óbalaiak javára** 85 katasztrális holdat ítélt meg. Ez a végső döntés sem elégített azonban ki senkit, de kényszerűségből el­fogadták. (403) * Besenyszögi gazdák a tiszapüspöki Nagy szögszigeten 1925-től haszon­béreltek földeket a Szatmári Káptalantól. Földigényük jogosságát különösen azzal indokolták, hogy ezen határrészt ők törték fel és alakították át szántóvá. 1925 előtt a kérdéses terület legelő volt. A tiszaóbalaiak a Rágólaposon már a múlt század második felében haszonbéreltek káptalani földeket. ** A tiszaóbalaiak a volt rágólaposi földjeik helyett szintén a Nagy­szögszigeten kaptak földet. A tiszapüspöki KFB. a Rágólapost ugyan­is tartalékolta a hadifogságban lévő gazdák számára. 188

Next

/
Oldalképek
Tartalom