Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

A továbbiakban éppen ezért figyelmen kivül hagyjuk a tevé­kenységnek az egyedi és egyszeri jegyekkel jellemezheti részétj 3 csak a néprajz tárgyát jelentő hagyományos , tehát társadalmi és rendszeresen ismétlődő jegyekkel rendelkező tevékenység-tipu­sokat vizsgáljuk, osztályozzuk. Az osztályozást eddig gyűjtött anyagunkra és kutatásainkra támaszkodva végezzük, s hangsúlyoz­zuk, hogy az egyes tipusok az összegyűjtött anyag sajátosságai­nak elvonatkoztatásából alakultak ki, nem pedig valami formális logikai spekuláció utján. A hagyományos tevékenység egy közösségen belül többféle le­het. Egyik csoportját már korábban is megneveztük, azt a csopor­tot, amelyet a közösség maga hasznosnak tekint, s mi paraszti mun­ka elnevezéssel illettünk. Kétségtelenül ez a legszélesebb te­vékenységi kör egy paraszti közösségen belül, de nem kizárólagos . Éppen ezért, ha azt akarjuk, hogy valamennyi hagyományosnak te ­kinthetS tevékenységet átfogjon osztályozásunk, szembe kell állí­tanunk a hasznos és nem hasznos tevékenységeket, azaz a paraszti munkát és minden ezen kivüli tevékenységet. Hagyományos tevékenység hasznos / > nem hasznos tevékenység tevékenység A hasznos tevékenységet a vizsgált közösség felfogása alap­ján szakítottuk ki a tevékenységek összességéből, azaz azokat vet­tük e csoportba, amelyeket a közösség maga is hasznosnak tart . Jól tudjuk azonban - s ez a kutatás számára nem közömbös - hogy a kö­zösség által hasznosnak tartott tevékenységek egy része objektive nem tekinthető hasznosnak. Éppen ezért ezt a csoportot tovább kell bontanunk objektive hasznos tevékenységekre, azaz valóságos munká­ra és objektive nem hasznos tevékenységre : hamis munkára. - 78

Next

/
Oldalképek
Tartalom