Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

A továbbiakban éppen ezért figyelmen kivül hagyjuk a tevékenységnek az egyedi és egyszeri jegyekkel jellemezheti részétj 3 csak a néprajz tárgyát jelentő hagyományos

, tehát társadalmi és rendszeresen ismétlődő jegyekkel rendelkező tevékenység-tipusokat vizsgáljuk, osztályozzuk. Az osztályozást eddig gyűjtött anyagunkra és kutatásainkra támaszkodva végezzük, s hangsúlyozzuk, hogy az egyes tipusok az összegyűjtött anyag sajátosságainak elvonatkoztatásából alakultak ki, nem pedig valami formális logikai spekuláció utján. A hagyományos tevékenység egy közösségen belül többféle lehet. Egyik csoportját már korábban is megneveztük, azt a csoportot, amelyet a közösség maga hasznosnak tekint, s mi paraszti munka elnevezéssel illettünk. Kétségtelenül ez a legszélesebb tevékenységi kör egy paraszti közösségen belül, de nem kizárólagos

. Éppen ezért, ha azt akarjuk, hogy valamennyi hagyományosnak te kinthetS tevékenységet átfogjon osztályozásunk, szembe kell állítanunk a hasznos és nem hasznos tevékenységeket, azaz a paraszti munkát és minden ezen kivüli tevékenységet. Hagyományos tevékenység hasznos / > nem hasznos tevékenység tevékenység A hasznos tevékenységet a vizsgált közösség felfogása alapján szakítottuk ki a tevékenységek összességéből, azaz azokat vettük e csoportba, amelyeket a közösség maga is hasznosnak tart

. Jól tudjuk azonban - s ez a kutatás számára nem közömbös - hogy a közösség által hasznosnak tartott tevékenységek egy része objektive nem tekinthető hasznosnak. Éppen ezért ezt a csoportot tovább kell bontanunk objektive hasznos tevékenységekre, azaz valóságos munkára és objektive nem hasznos tevékenységre : hamis munkára. - 78