Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

Az elSzo részben maghatároztuk a hagyamányos népi kultúra fo­galmát» s jeleztük azt, hogy ez a meghatározás a társadalomnéprajz kifejlesztésének szolgálatában áll, s azért nem is tarthat igényt egyetemességre. Ebben a tendenciózus meghatározásban, foglaltuk osz— sze lényegében a társadalomnéprajz egész lényegát, jeleltük ki vizs­gálódási területét és alapját : az ember társadalmi tevékenységét, 3ár a társadalmi tevékenységet, mint a kultúra részét," azok a törvé­nyek mozgatják, melyek a néprajz által kutatott tárgyi és szellemi kultúra alapját jelentő kész produktumokkal kapcsolatban megállapít­hatók, azok mégis rendelkeznek bizonyos , a kész produktumodétól kü ­lönbözo sajátosságokkal. A legszembeötlőbb különbségre már korábban is rámutattunk : a kultúra kész produktumai bizonyos fokig statiku­sak , a tevékenység pedig mobilis. S különbség olyan nagyjelentőségű, hogy a tevékenység megragadására egészen uj metodikát kell kidolgoz­nunk. E metodikába a korábbi néprajzi módszereknek csak bizonyos eb­ieméit emelhetjük, át, azokat, melyek elsősorban a kész kulturális javak vizsgálata közben alakultak ki. A társadalomnéprajzi terület gyakorlati kimunkálása csak a tevékenység természetéhez alkalmazott speciális néprajzi metodikával lehetséges. Metodikai fejtegetéseink első fejezetében a tevékenység közvet­len megragadásának és tipizálásának módjával foglalkozunk. A második fejezetben átfogóbb kérdéseket érintünk,- olyanokat melyek segítségé­vel felderíthetjük a tevékenység és igy a kultúra sajátosságait, egé­szében meghatározó tényezőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom