Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

s az ilyen társadalom kifejezésre juttatja kultúrájában az átme­netiséget. Természetesen, és ezt előre is bocsátottuk, hogy most csak a parasztsággal, a paraszti társadalom társadalom néprajzi szem­pontból leglényegesebb vonásaival foglalkozunk. Ugy véljük azon­ban, hogy ezeket a sajátosságokat vonatkoztathatjuk éppen ugy a paraszti közösségekkel szimbiózisban élő iparosságra, halász, stb. közösségekre is, tehát azokra, akik jórészt a magyar jobbágyság, parasztság köréből kerültek ki, s a munkamegosztás egy bizonyos alacsonyabb szintjén specializálódhattak, a paraszti közösségek igényeinek kiszolgálóivá válhattak, életmódjukban pedig követték annak a nagyobb közösségnek a gyakorlatát, azét amelyben benne él­tek. ,KUlön kell választanunk a parasztsággal kapcsolatos, de nasi mezőgazdasági munkával foglalkozó csoportoktól az olyan közössége­ket, amelyek alapvetően függetlenek a mezőgazdasággal foglalkozó közösségektől. Gondolunk itt pl. a bányász közösségekre. Ugy vél­jük azonban, hogy itt csak a kikenyszeritett tevékenység más, azaz nem mezőgazdasági, de különben éppen ugy érvényre jutnak a paraszt­ságnál megállapított jellegzetességek, mint egy tipikus paraszti közösségben, hiszen e közösségek is a feudalizmusban, a jobbágy­sággal párhuzamosan alakultak ki. Éppen ezért a továbbiakban, minthogy a felfedett sajátosságok a parasztságnál jelentkeztek legélesebben, ott tanulmányoztuk leg­alaposabban, s ott fedeztük fel elsőnek, mart ott volt szembeötlő, ezeket a sajátosságokat a paraszti jelzővel látjuk el, S akkor is paraszti munkáról, paraszti sajátosságról, paraszti erkölcsről, stb. fogunk beszélni, ha éppen ez az iparosságnál vagy bányászoknál buk­kan fel. A fentiek összegezéseként megjegyezhetjük, hogy a néprajztu­domány nép fogalmát a magyar kutatási hagyományoknak megfelelően elsősorban a paraszt fogalommal rokonitjuk. Parasztságon pedig tár­sadalom néprajzi szempontból a magyar társadalomnak azt az aláve­tett csoportját értjük, amelynek uralkodó és a társadalmi tevékeny­- 66 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom