Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

. ^•avékenység számára. Ez pedig azt eredményezte, hogy a legkülönbözőbb társadalmilag is lényeges tevékenységek /játék, szórakozás, kultusz, stb./ nagyobbrészt a munkákhoz kapcsolódtak. * Mivel a munkavégzés során az egyes parasztcsaládok legfeljebb más paraszt családokkal kerültek kapcsolatba, s nagyon ritkán, más rétegekkel /nemesség, polgárság, stb./, a munkán túli igen korlátozott szabad idejükben pedig szintén kevés lehetőségük volt az é— rintkezésre, nyugodtan állithatjuk, hogy a parasztság különböző közösségei meglehetősen zártakká váltak. E zártságot még csak fokozta az, hogy a tudásanyag továbbörökitésének egyetlen lehetősége volt, a differenciálatlan tevékenységű,társadalómban a hagyományo— zodáa. A speciálizálatlan, az élet minden területére egyaránt kiterjedő tevékenység elsajátitása csak lassú belenövéssel, egy egész élet figyelmes munkájával tanulható meg. Éppen ezért játszottak a paraszti társadalomban kiemelkedő és kivételes szerepet az öregek. akik a sokrétű tevékenységnek minden részletét megismerhették már, s joggal adhattak tanácsot olyanoknak, akik még bizonyos részletekkel, mint ismeretlennel állottak szemben. Természetesen a parasztság nem homogén társadalmi réteg. A tulajdonhoz való viszony tekintetében számos csoportot különíthetünk el már a jobbágyságnál, de méginkább a kapitalizmus-kori parasztságon belül. Mindaz azonban csak a parasztságon belül létezik, azaz egy mezőgazdasági termelésre kényszeritett, alávetett társadalmi rétegen belül« amelynek minden tagját az különbözteti mag más közösségektől, hogy vagyoni helyzetétől függetlenül vonatkozik reá ez a társadalmi kényszer. Összefoglalva az eddig elmondottakat a parasztság olyan társadalmi rétegnek tekinthető, amely a történelem egy bizonyos szakaszában az össztársadalmi munkamegosztásban arra van kényszerítve, hogy a fölötte álló rétegek számára megtermelje az elsőrenden mezőgazdasági jellegű termékeket. Alávetett helyzetéből következik, hogy termelését csak igen korlátozott mértékben tudja bővíteni, s amiatt munkamegosztása igen fejletlen, lassan alakuló. Tevékenységében a termelőeszközök fejletlensége és a munkamegosztás differenciálatlansága — o2 w