Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)
sógek műveltségét a néprajz azért tarthatta jogosan kutatási területének, mert ezeknek a közösségeknek a társadalma hasonló szerkezetet mutatott, mint a paraszti közösségeké, a kultúrájuk kiaiaki— tásában a hagyomány,ugyanúgy szerepet játszott, mint a paraszti közösségekében. Meg kell még azt is jegyeznünk, hogy maga a parasztság bizonyos faluban élő csoportokat, egyéneket nem tekint parasztnak, s elhatárolja magát ezektől Mzonyos jegyekkel. így a pásztorok, pákászok, halászok* stb. közösségei sem saját megitélésük, sem a parasztság megitélése szerint nem parasztok. A néprajzi kutatások korai szakaszában éppen a halászat» a. pásztorkodás volt az a terület» amit leginkább kidolgoztak kutatóink. Ennek ellenére azt kell mondanunk, hogy az emiitett iparosság , munkásság, a pásztor a halász, pákász, stb. közösségek mégis a paraszti társadalom szélesebben értelmezett egészébe olvaszthatok be, illetve részben a feudális eredetű .jobbágy-paraszti közösségek függyényeinek tekinthetők. A céhes iparosok, a pásztorok, halászok, stb. nemcsak, hogy együtt élnek, egy közösségben /falu, mezőváros/ a parasztsággal, hanem munkájukkal éppen ezt a közösséget szolgálják ki, ennek a közösségnek a munkamegosztásába illeszkednek be, a munkamegosztás egy alacsonyabb, feudális eredetű szintjén. Az iparos tevékenysége a néprajzost éppen annyiban érdekli, amennyiben annak kezét egy hagyományos közösség irányitja, bizonyos kollektiv Ízlést szolgál 17 ki. A falusi vagy mezővárosi iparos annyiban tartozik a paraszti közösségbe és csakis annyiban érdekes a néprajzos számára, amennyiben a közösség bizonyos szokásait magáévá teszi, életmódjában hasonul a közösség egészének szokásaihoz. Ha ezt megtagadja, ugy a falu vagy város amelyben él, csupán lakóhelyévé válik, de nem tagja a közösségnek, s műveltsége is egyedi szineket ölt, s tovább nem érdekes sem munkássága» sem életmódja a néprajztudomány számára. Éppen azért nem is azt kell mondanunk, hogy a magyar néprajzi kutatások tárgya a parasztság -hagyományos kultúrájával azonos r hanem, hogy a kutatás tárgya a parasztság hagyományos kultúrája körül kris— 19 tályosodik ki.
