Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

Az utóbbi három évtized magyar néprajzi irodalmában egyre gyakrabban találkozunk a korábban meglehetősen kevéssé vagy ritkán felbukkanó népi társadalom, társadalom néprajz, társadalmi szempontok, társadalom szerkezete, stb. kifejezésekkel. A társadalom szónak különböző szókapcsolatokban való egyre gyakoribb előfordulása azt mutatja, hogy a magyar néprajzban egy eddig kevéssé kimunkált területre irányult a kutatók figyelme. Fél Edit 1948ban azzal az igénnyel készit összefoglalást a Néptudományi Intézet kézikönyve számára, hogy számbavéve a népi társadalomról eddigi néprajzi ismereteinket, e témakörben további és most már módszeres kutatások alapjait vesse meg. Valóban ettől kezdve egyre többen és módszeresebben kezdik e területet művelni. Megmutatkozik ez a növekvő számú tanulmányokon tul egyfelől abban is, hogy az 1948 után megalakult néprajzi munkaközösségeken belül e terület kutatói külön szekciót alkotnak, önálló programmal, szempontokkal. Másfelől abban, hogy a magyar néprajz tervbevett nagy vállalkozásai az Uj Magyarság Néprajza és a Néprajzi Lexikon, kisebb mértékben a Magyar Néprajzi Atlasz is e területeknek külön kötetet, önálló részt kivan szentelni. Annak ellenére azonban, hogy ez a kialakulási folyamat több mint harminc éve láthatóan megindult, a társadalom néprajzot I meghatározni, körülírni a tárgyi vagy szellemi néprajzhoz hasonlóan ma sem tudjuk. Fél Edit emiitett tanulmánya, amely kiindulása lehetett volna egy egységesülési folyamatnak, a kor politikai és tudománypolitikai változásai miatt nem tölthette be szerepét.Ma a terület egyre nagyobb számú művelői olyan különböző elveket vallanak, annyira különböző irányokhoz, iskolákhoz tartoznak, olyaay— n.yir.a más területről érkeztek, ide, hogy egységes társadalom népraj-