Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)
jes egészét vizsgálják, mint pl. a történelem, vagy szociológia, hanem bizonyos meghatározott jelenség-csoportot emelnek ki. SUlönbözik egymástól pl, a szociológia és az irodalomtudomány. Mert mig a szociológia az emberi társadalommai /vagy annak egy részevei/ teljességében foglalkozik,, annak minden megnyilvánulását vizsgálja és értelmezi, az irodalomtudomány az emberi társadalomnak csak bizonyos produktumait elemzi, annak sajátosságaival foglalkozik, s belőle igyekszik következtetést levonni az. emberre. A két szaktudomány tehát nem állítható egymás mellé, mert az egyik a társadalmat egy nagy összefüggés szempontjából totálisan tanulnánvozza, a másik csak bizonyos megnyilvánulásait veszi szemügyre, s így a társadalmat csak közvetve van alkalma tanulmányozni, megnyilvánulásain keresztül. S különbségtevésnek a néprajz értelmezése szempontjából van jelentősége. Amikor mi a néprajztudomány tárgyát és módszerét akarjuk ugyanis körülimi, s helyét megjelölni a tudományok egészén belül, természetesen figyelembe kell vennünk azt, hogy a néprajztudomány is szaktudomány, s a valóságnak bizonyos Összefüggéseit tárhatja fel, értelmezheti. Nem várhatjuk tőle azonban, hogy valóság minden oldalú magyarázatát adja, csupán azt, hegy a valóság megragadott dar abját egy bizonyos Összefüggés szempontj ából a legteljesebben, minden részletre kiterjedően kutassa. A néprajztudomány tárgyában is kifejezésre jut a különböző korok társadalmainak bizonyos igénye a valóság egy meghatározott jelenségcsoportja iránt. 3ár sokat változott a néprajztudomány értelmezése kialakulása óta, bizonyos állandó vonásokkai mindig rendelkezett, s ez ad jogot arra, hogy bármely és bármilyen eltérő értelmezést is a néprajztudomány név alatt foglalhassunk össze. Á néprajztudomány történetével foglalkozó munkák, vagy egyes uj néprajzi irányok módszerét és tárgyát elemző müvek legközpontibb kérdése a kultúra fogalmának tisztázása. A néprajzi kutatások tárgya, célja, a néprajztudomány legfőbb igénye a valósággal szemben ebben a fogalomban sűrűsödik össze. Bár a legkülönbözőbb korokban és irányokban más-más értelmezést kap a kultúra, a néprajzt-adományt - 41 -
