Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

nam szokott apróiákossággal tér ki e kérdésre, 5 a családi munka» szervezet, társasmunkák nagyobb fogalmai mellett ezek néhány jól kirajzolódój adatokban is felbukkanó csoportját, annak lehetséges változatait is vizsgálja /szántótársulás« ekeközösség, cimboraság

« stb./ A néprajzban pontosan a munkaszervezet, ezen belül is a társasmunkák kutatása során elért, utóbbi időszakban feltárt eredmények azonhan azt igazolják, hogy ez a fogalom egészen apró részletességig differenciálható, a munkaszervezet egészen bonyolult,ren— 25 geteg kisebb jelenségcsoportot összefoglaló rendszer. Ugyancsak Szabó István mutat rá több izben arra, hogy a kapitalizmuskor! parasztság társadalma, a parasztüzem, a paraszti .munka, a paraszti termelés, stb. fogalmak a források természete miatt a történettudomány módszereivel csak nagy vonásokban ismerhetőek 26 meg. Ez a nehézség nemcsak a források hiányosságából fakad, hanem abból is, hogy az apró részletekbe menő vizsgálat, egy faluközösségen belüli társadalmi jelenségek minden vonatkozásban való megismerése, nem is a történettudomány feladata. Még a helytörténeti munkák sem lépnek tul általában azokon a kategóriákon, pl. a társadalom rétegzettségét illetően» melyeket az egyes csoportoknak a föld, vagy az állatok mennyiségének birtoklása, vagy a község életében betöltött pozició jelöl ki. A néprajzkutató ugyanakkor nagyon is tisztában van azzal, hogy a társadalmi rétegzettségnek ez a kategória rendsatere igen általános magyarázatokat adhat a né]>^ ,2.1 rajzi vizsgalatok szamara. Hogy a történettudomány és a néprajztudomány kategóriái közötti viszony általánossági fok ás terjedelem, szempontjából milyen, arra rávilágít az átányi monográfia vitája. Soha a monografikus kutatásokat ismerteti szerzők már elére az. agrártörténészek számára rostálták meg anyagukat, s hagytak el belőle számos,csak néprajzi érdeklődésre számot tartó részleteket — véleményünk szerint a kutatás eredményeinek zömét, — az agrártörténészek mégis csak egy tényt értékeltek belőlük messzemenőéi '9- forrásértéket az általuk fel nem derithato jelenségekre vonatkozóan. A vita soráa többet meg is ne— 28 ' •' veztek közülük. S fogalmakat terjedelmük, általánosáig! fokuk a— - 1? -