Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

szak eredményeiből kell meritanüak, s a néprajzi jeisnségek magyarázatához ezeket kell felhasználnunk. Már említettük, hogy az európai parasztság vizsgálatának egyik lényeges sajátossága» hegy számos tudomány eredményei hasznosíthatóak, és vehetek át, s nem kell mindenért egy tudománynak lehajolnia. Kérdés azonban, milyen határokig mehetünk el az. ilyen természetű, más eredetű anyag átvétele terén ? A szóban forgó tanulmány mindkét része az ősközösségtől napjainkig igen szerény terjedelemben tárgyalja a magyar nép hagyományos' műveltségét . Ilyen szűk keretek között természetesen csak a leglényegesebb, legáltalánosabb vonások megrajzolására szoritkozhatik, A néprajz által feltárt anyagot nem áll módjában részletekbe menően elemezni, a legátfogóbb fogalmakkal dolgozik. A teljesség igénye nélkül soroljunk fel ezek közül néhányat, figyelve arra, hogy minden tipus arányosan képviselve legyen,/Gondolunk itt a fogalom terjedelmére és általánossági fokára./ ' Az egész műben dominánsnak a nagy átfogó fogalmak tekinthetek: pl. ősközösség, agrárstruktúra, állattenyésztés, stb. vagy ioi@mi.zmus, szokás, hiedelem,- stb. A kisebb összefoglaló fogalmak is, ritka kivételtől eltekintve, a néprajztudományon beiül meglehetősén átfogó jellegűnek számitanak : lakáskultúra, munkaáliat, kertgazdaság, stb. vagy ballada, mese, temetkezés, stb. Ez érthető is, hiszen a munka nem részletezhet. De arra is fény derűi, miért tua'ák a szerzők olyan szervesen összeforrasztani a más tudományokból kölcsönzött társadalmi fogalmakkai a néprajziakat ? Azért, mert a néprajzi fogalmak közül a legáltalánosabb, legnagyobb terjedelmű fogaimakkal hozhatták, összefüggésbe a történelem fogalmait. Jól tudjuk, - s ez nem szorul bizonyitásra - hogy a történettudomány a társadalom egészével foglalkozik, mig a néprajztudomány a társadalomnak csak egy kis tartományát kutatja, Európában többnyire a parasztság vizsgálatával foglalkozik, Így fogalmainak általánossági foka, terjedelme is viszonylag ritkán emelkedik a történel18 mi fogalmak általánossági és terjedelmi szintjére. Szabó István - a magyar parasztság társadalmának legalaposabb - 15 -