Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

változások rendszerét veszi alapul, s a műveltség anyagi és szellemi jelenségeit ezek segítségével rendszerezi. Á »agyar nép társadalomtörténete a munka gerince, rendszerének alapja, 5 feltárja, hogy síiként állnak a különböző anyagi és szellemi jelenségek ezzel összefüggésben. Az anyagi és szellemi müveitság itt elkülönül, de a társadalom — amelynek korszakait, fordulóit a két szerző egységesen értelmezi, - a két részt összefogja, s szétválasztásuk lényegében csak formainak tekinthető. Megítélésünk szerint az egyes fejezetek címében lévő etnográfia és folklór terainoió— giák alkalmasásával is ezt a különbözést, a tárgyi ás szellemi néprajztól való elhatárolódást törekednek a szerzők kifejezni. Ugyanígy a magyarság helyett álló magyar né? kifejezés "is a szemléletbeli különbözőség miatt került a cimbe. A magyarság áitaiánosité terminológia /a n-ság" képző természete miatt/ mely hűen jelzi a négykötetes munka homogén társadalom szemléletét. Á magyar nép megjelölés a szerzők értelmezésében társadalmi tartalmú. A marxizmus nép-fogaimát értve rajta, a magyar népet mindig ugy tekintik, asint amely történelmileg változó, társadalmilag külöaböxó* rétegekből áll. A kétrészes összefoglaláson nemcsak felismerhető a diáiketikus és történelmi materializmus hatása, de a szemlélet lényegének abból való kisarjadása, a néprajzi felfogásba való szerves felszívódása is kétségtelen. Feltétlenül uj dolog a magyar néprajzi kutatásokban a társadalmi háttér szoros egybeolvasztása a néprajz által eddig feltárt jelenségekkel. 2 módszer erősen közeiiti és egységbe foglalja a két hagyományos kutatási területet, s egész más módon, mint az előbb* tárgyalt irányok, A magyar néprajztudományban ez a felfogás kétségtelenül nagy lehetőségek előtt áll, s a további kutatások mé^ részletesebben kimunkálhatják. Alapjuk nem a természeti népek kultúrájának egységességéből indul ki, s nem ezért fogja egybe a társadalmi jelenségekkel a kultúra anyagi és szellemi termékeit, hanem az a marxista meggyőződés, hogy a gazdasági és társadalmi tényezők határozzák meg a kultúrát, s bár a kettő között dialektikus kapcsolat van, mégis a meghatározó rész, a kultúra egészének formáiója a társadalom. - 13 -