Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

kutatásba«. A fejezet további részében azokat a néprajztudományon belüli törekvéseket» amelyek a magyar néprajz emiitett kettőségének meg­szüntetését a kultúra egységes szemléletének jegyében kísérelték meg, a bennük érvényesülő közös jegyek alapján három fő csoportba osztjuk /A-, B-, C.A A,/ Az első csoportba azok az irányok és kísérletek sorol­hatóak, amelyek valamilyen nagyobb külföldi iskola egyetemes nép­rajz terén elért eredményeit igyekeztek a magyar néprajzban meg­honosítani . E törekvések legjellemzőbb műfaja a könyvismertetés, a kritikus élű elméleti cikk és nem a feltárást és elméletet egye­sítő tanulmány. Az, hogy e törekvések közül némelyik csak az elmé­leti alapvetésig vagy még addig sem jutott el, azzal is magyaráz­ható, hogy a sékkal gyorsabb és alapvető politikai változásokkal nem tarthattak lépést, s a polgári környezetben kialakult elméle­tek a marxizmus elterjedésével egy csapásra túlhaladottakká váltak, A Magyarság Héprajza nemcsak betetőzése volt egy hosszú folya­matnak a néprajztudományunkban, hanem egy uj, igen pezsgő korszak megindítója is. A munkát ért birálatok között fontos szerepet kap az a megállapítás, hogy a munka túlzottan is a magyarságra össz­pontosít» sem anyagában, sem elveiben nem kapcsolódik eléggé az e­gyetemea néprajzban uralkodó irányokhoz, az ott elért eredmények— 5 hez. Ezért a munka megjelenése után azonnal hatalmas erővel lán­golt fel a törekvés, amely azt tűzte célul, hogy az egyetemes nép­rajzban kialakult uj irányokat meghonosítsa a magyar sajátosságok­nak megfelelően a magyar néprajzi kutatásokban. Joó Tibor, Maróth Károly^ Gunda Béla, Fél Edit, Bartucz Lajos, Tomori Viola és má— sok tanulmányai, könyvismertetései propagálják a kultúrtörténeti, etnológiai, funkcionalista, szociálpszihológiai, rasszantrapolőgiai, stb. törekvéseket, s formálják át közülük többen a magyar sajátos­ságoknak megfelelően. Mielőtt azonban ezek a törekvések eredményt hozhatták volna, a magyarországi kutatás uj alapokra, a marxizmus alapjára helyezkedett és a marxista kritika pergőtüzet ezek az irá— _ 8 _

Next

/
Oldalképek
Tartalom