Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)
/ A TEVÉKMYSÉGI FOLYAMAT SZITUÁCIÓJA Az előző fejezetben a tevékenységet a tevékenységi sorból kiemelten vizsgáltuk, elvonatkoztatva, kiszakitottan konkrét körülmén yeiből. Márpedig - s ezt a hagyomány fogalmának tisztázásakor leszögeztük, — nemcsak az a feltétele a hagyományosságnak, hogy a tevékenységi folyamat, amely időről-időre rendszeresen megismétlődik, közel azonos legyen önmagával, hanem az is lényeges, hogy közel azonos körülmények között ismétlődjék, valósuljon meg újra és újra. Szükséges tehát megvizsgálnunk a tevékenység folyamatán kivül azokat a külső körülményeket is, melyek között a tevékenység, illetőleg tevékenységi sor lezajlik. A tevékenységnek jellemzése során azt mondottuk, hogy benne mint folyamatban az inditék valamely tevékenykedőn keresztül hozza létre az akciót, melynek eredménye produktum. Az általánosítás érdekében azonban elvonatkoztattunk a tevékenykedő személyétől, mert az mindig konkrét. Ezért, ha tevékenységet mint konkrét folyamatot kívánjuk vizsgálni, ismét be kell kapcsolnunk a tevékenykedőt, aki az inditék hatására megkezdi az akciót. tevékenykedő inspiráció akció *> produktum Az elvonatkoztatott tevékenységi sor ezzel konkréttá vált,mert a bekapcsolt tevékenykedő mindig egy meghatározott közösségnek a tagja* a közösség pedig helyhez, időhöz, stb. kötött tagjai eleve VaXasilyen. kapcsolatban állnak egymással és az egész közösséggel,s ez a helyzetük meghatározza cselekvésük módját, irányát, célját,stb A tevéfcínységi folyamat tehát nem légüres térben, hanea egy konkrét közegb«ß, un. szituációban zajlik le. Statikus ábrába foglalva :
