Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)

vagy más alkalmakkor elmesélik a fiataloknak e régi gazdálkodási módszert. Ilyen esetekben hasonlóvá válik az egy meséhez, dalhoz: csak maga a folyamat létezik anyagi produktum nélkül. Lényegében tehát itt az történt, hogy az egész tevékenységi folyamatnak egy része, mozzanata önállósult. Ez esetben ez igy ábrázolható akció ? ,, szellemi Az akció és szellemi—tárgyi produktum viszonyát megvizsgál­va most meg kell néznünk az akció—produktum viszonyát az inspi­rációhoz. Ha gazdasági az inspiráció és reális az akció, akkor mindig anyagi produktum keletkezik, hiszen az akció folyamán a tevékeny­kedőnek reális kapcsolatot sikerült teremtenie a természettel,az anyagi világgal, s az akció lefolytatásával az anyagi világon va­lamilyen nyomot hagyott. Ezért itt a folyamat egyértelmű : g"^ r ^ a Ha gazdasági inspiráció nyomán irreális akció .jön létre, a tevékenykedőnek nem sikerült az anyagi világgal kapcsolatot te­remtenie, s ezért nem .jöhet létre anyagi -produktum, mint ahogyan ezt már korábban megállapítottuk : I ,>A ir >, Biaz inspiráció társadalmi eredetű» akkor akár reális az akció, akár irreális, anyagi produktum nem keletkezhet, aert az anyagi világgal nem is kivánt kapcsolatot teremteni a tevé­kenykedő. Az inspiráció célja nem az anyagi világgal s hanem a társadal ómmal való kapcsolat teremtés. Realitását, vagy irreali­tását abból a szempontból Ítéljük meg, hogy a társadalommal si­került-e a kapcsolatot létrehozni, vagy nem. Jól tudjuk, hogy az ember a társadalom alkotója : maga is része az anyagi világ­nak, de itt most nem biológiai lényként, hanem társadalai lary­- 89 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom