Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről – A Damjanich János Múzeum közleményei 25. (1970)
vagy más alkalmakkor elmesélik a fiataloknak e régi gazdálkodási módszert. Ilyen esetekben hasonlóvá válik az egy meséhez, dalhoz: csak maga a folyamat létezik anyagi produktum nélkül. Lényegében tehát itt az történt, hogy az egész tevékenységi folyamatnak egy része, mozzanata önállósult. Ez esetben ez igy ábrázolható akció ? ,, szellemi Az akció és szellemi—tárgyi produktum viszonyát megvizsgálva most meg kell néznünk az akció—produktum viszonyát az inspirációhoz. Ha gazdasági az inspiráció és reális az akció, akkor mindig anyagi produktum keletkezik, hiszen az akció folyamán a tevékenykedőnek reális kapcsolatot sikerült teremtenie a természettel,az anyagi világgal, s az akció lefolytatásával az anyagi világon valamilyen nyomot hagyott. Ezért itt a folyamat egyértelmű : g"^ r ^ a Ha gazdasági inspiráció nyomán irreális akció .jön létre, a tevékenykedőnek nem sikerült az anyagi világgal kapcsolatot teremtenie, s ezért nem .jöhet létre anyagi -produktum, mint ahogyan ezt már korábban megállapítottuk : I ,>A ir >, Biaz inspiráció társadalmi eredetű» akkor akár reális az akció, akár irreális, anyagi produktum nem keletkezhet, aert az anyagi világgal nem is kivánt kapcsolatot teremteni a tevékenykedő. Az inspiráció célja nem az anyagi világgal s hanem a társadal ómmal való kapcsolat teremtés. Realitását, vagy irrealitását abból a szempontból Ítéljük meg, hogy a társadalommal sikerült-e a kapcsolatot létrehozni, vagy nem. Jól tudjuk, hogy az ember a társadalom alkotója : maga is része az anyagi világnak, de itt most nem biológiai lényként, hanem társadalai lary- 89 -