Balázs Árpád: A Lenin Tsz Tiszaföldvárott – A Damjanich János Múzeum közleményei 23-24. (1970)

A_sarkadl Lenin ég a tiszaföldyári Lenin tsz Hadd mondjam a távolabbi termelőszövetkezetek sajátos történéseit is^ hogy ott, azokban hasonló időben — miképen sarjadt az élet 7 19-4-6-ig Sarkadon .az első honi közös gazdaságban pontrendszerrel kezdték mérni a-végzett munkát, Tiszaf öldvá—• rótt -munkaegységgel. A munkaegység~konyvet s a számolási .regulákat a helybeli gimnazisták magyarázgattál: a brigádvezetőknek s a tagságnak* A születendő. Lenin mindkét kísérleti gazdaságban / az Úttörőben, mag a homoki Dózsában.'/ munkaegységgel számították a teljes napi munkát« Á sarkadi Le«* ninben a jövedelem felét a beadott föld arányában osztották szét a tagság között. /23/ Ez olyan földjáradékszerü részesedés volt» A jövedelem feléből azok is részesedtek,, akik a közös munkában egyáltalán nem vettek részt* De a születendő ti« szaföldvári Lenin munkavalutában számolt. Sarkadon csak 1946. évben kezdték a táblás művelést» A talaj művelést, a vetést közösen* a többi gazdasági munkát a kijelölt parcellákon a tagok személyenként /egyénileg/ végezték el« A ti— szaföldvári Lenin ezzel a kezdetlegesebb szövetkezeti móddal nem'is kísérletezett« Ilyen alapon a tiszaföldvári Lenin alakulása előtti földműves szövetkezeti társulást is a közös gazdálkodáshoz számithatjukj hiszen a közös gépi művelést kalákaban végzett betakarítás egészíti ki, A £öldmüvesszövetkezet pedig az ujgazdák gazdasági szerveként működik. A sarkadi Lenin 194-9 ~ig táblás gazdaságként működött. Amikor 194-9. október 1-én a sarkad,! Lenin termelőszövetkezetté alakult «»a-tagság fele kilépett a táblás gazdálkodást vivő közösből« Ezzel szemben.a tiszaföldvári agrárproletárok a 71 -