Balázs Árpád: A Lenin Tsz Tiszaföldvárott – A Damjanich János Múzeum közleményei 23-24. (1970)

1934-35 6,6 q 1933-36 7,9 q 1936-37 8,4 " 1937-38 7,6 ". 1938-39 9,6 » Á tiszaföldvári 1924—38. évi termésátlag nem magasabb, sőt alacsonyabb az OMGE által vizsgált gazdaságok termésátlagánál. Az OMGE vizsgálataiban -ugyanis rendszerint a jobban gazdálkodók adatai szerepeltek, de Keztyüs Lajos

% a debreceni a— kadémia tanára megjegyzi, hogy 1934-ben Hajdú—Bihar-Szolnok megyében holdanként csak 2—4 q búza termett. Az 1934. esztendő aztán még kirivóbbá tette az ellentétet a Tiszántúl és a Dunántúl között, mert olyan aszály lépett fel,- amilyenre emberemlékezet óta nem emlékeznek./DebrecBntkörny/ékén: ésBiharban januártól május közepéig 29 mm» 1934. évben a szokásos 582 mm helyett 382 mm csapadékot mértek./ Ezért a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara területén az öt főtermény termésátlaga a következő volt : búza 5*6, az ország más vidékén 7*19 q rozs 5,3» n 5.55 " árpa 4,9, " 7.- n zab 5,5, w 6.92: " tengeri 8,3, и 11.56 fî Az öt főtermény termésértékéből holdanként 13»4l pengő bevétel hiányzott ! Érdemes ezeket a számokat az emlékezetbe vésni, mert a szocialista nagyüzemi, gazdálkodás idején is adódott már aszályos esztendő Szolnok megyében Tiszaföldvárott. Rost pedig figyelj tök az OMGE korabeli számadás ára. Mibe is került a gazdálkodás ? Az OMGE vizsgálata szerint holdanként és búzamennyiségben kifejezve a búzánál a következő termelési költse gekkel számolhattak az egyes esztendőkben % ~ 43