Balázs Árpád: A Lenin Tsz Tiszaföldvárott – A Damjanich János Múzeum közleményei 23-24. (1970)

területeken« Már Î767*évben. - 2oo esztendeje — országosan is .rendelték a földnélküli szegény nép bérét„ A szolga'vagy cseléd szó helyett béres nevet is használnak. Az 1767"»ibi bérrendelet Tiszaföldvárott is külön kasztba., sujkolta a cselédeket, a béreseket , a szolgákat, a pásztorokat meg a mezei napszámosokat. Ez a társadalmi alulraszorultság - függetlenül a jobbágyság megszüntetésétől - érvényes maradt 1945—igi hazánk felszabadításáig» illetve még azután is пекащ esztendeig «•• Tiszaföldvárott például Lenin tsz megalakításáig« Hadd említsem meg» hogy Tiszaföldvárott is büntetés járt a K

jószivü"

9 "több bért" fizető gazdára /12 forint/ s 5o pálca a cselédre, ha a hivatalosnál magasabb bért fogadott el. Az első, vagyis a szak máját jól értő és -jó munkabíró cseléd fizetése 12 forintg egy ruha

3 4 marhatartás és 4 vékás őszi vetés., A másodrendű béres lo forintot, ruhát, 3 marhatartást $

. 3 vékás őszi vetést, a harmadrendű 6 forintéig ruhát és 2 marhatartást kapott. A napszám 3 garas volt« A jó tiszta búzát Í2-én

9 a jó kétszerest 11-én aratták„ Ha búzáért arattak., ugy 3 napra járt egy kila vagyis Z véka búza«, Ugyanaz a napszám járt hordásért

я vagy szőlomunkáért 3 napra egy kila buza

0 A mezei munkás,-'később .csak a szőlőmunkás egy kis itókát is kapott» Ez a régi szokás azért is figyelemreméltó^ mert az ötvenes esztendőkben a .szőlőmunkások a szokásjog alapján a— kartak bort inni* a közösből ! A 2oo éverszületatt béres-cseléd—napszámos regula a jószágtartásról külön is intézkedett» Ha a megállapítottnál több jószága volt a béresnek, s azt az uraság, a gazda teleltette, azért fizetnie kellett - a szénán telelt jószágért 2-2 forintot« Persze az idők során *- ahogy fogyott a rét, s a legelő — egy-egy marha a kocatartásra zsugorodott