Balázs Árpád: A Lenin Tsz Tiszaföldvárott – A Damjanich János Múzeum közleményei 23-24. (1970)

A Szolnok megyei - tiszaföldvári szövetkezeti mozgalom is hamarabb emelte volna magasabbra Lenin eszméjét» jobb életre a falvak népét, ha nem kel lett volna hadakozni a, reakciós erőkkel. Az uj állam ellenségei a népi demokrácia alapjait támadták. Az ujgazdák gazdasági szervezetét, a népi szövetkezeteket. Megint a nép kisemmizésére, megosztására gondoltak - akárcsak 1848 vagy 1919 után. Nem, a tiszaföldváriakon múltj hogy a pokoli terv nem sikerült. A tiszaföldvári társadalmi rétegződés u— gyanis kedvezett a konkoly

hintöknek. A földreform során öt-hat-holdas hirtakocskák alakultak. Ez nagyon hasonlitott a jobbágyság megszűnésekor észlelt állapotokhoz. Megint adva volt a tőkésvilág egysiku bölcselete i a nagyhal bekapja a kishalat. Félreértés ne essék, ezt az elvet nem a nyugatra tá-* vàzott földesurak, de Szolnok megyében maradt lakájaik sugalmazták. Meg azokj akik a helyükbe akartak lépni. Hogy pedig vágyódtak ilyesmire» arra például szolgált 195§ ősze Tiszaföldvárott Î Pontosan azok szabdalták» darabolták a tsz—eket — a Lern kivételével — .akik a felszabadulás utáni időkben is a gangos főutcái házporta mellé legalább száz hold földet kivántak maguknak. Nagyobb baj volt az, hogy I944 őszétől 1948 őszéig, a Lenin tsz alakulásáig / időnként azután is / a földvári agrárproletárok egy része magányosan, vivta meg az élet-halál harcot. Ebben, a település adottságai is szerepet játszottak. 1935.évben 88? kh szőlőt számoltak a határban* a kettőezer szegényparasztból legalábbis 2ooa a 88? hold szőlőterületre, telt pincére vágyakozott ! Жет gondoltak a harmincas, a negyvenes évek elejére» amikoris vevő nélkül szüretteltek a tiszaföldváriak î Merthogy a 2o~5o holdasok 1л felejtették a bolettát» a denaturált, a jószággal etetett búzát... Bizony mindenirányu indulat fékezte az alulraszorultak felemelkedését, ~ 16 —.