Balázs Árpád: A Lenin Tsz Tiszaföldvárott – A Damjanich János Múzeum közleményei 23-24. (1970)

1. A csordás Tenyérnyi szállás. Lugassal, virággal. Csínnal épült házikó. Fodor Gerzsan lakik, benne. Ger— zson 76 éves. Csupasz az arca, meleg a hangja. - Csordás voltam. Esztendőket terel maga elé. - Bajinál szolgáltam. 16 mázsa gabonáért, 12 leg sóért, petrolért, meg egy hold tengeriföldért. A törtfényú asszonya lebbencslevest főz. Nézem a zsugorodó asszonyt, s az öreg érti a néma beszédet. • - Tizenkilencben esküdtünk. Zivataros időben. Villámlott.Nyögött a föld. Valahol - tán Szajol tájékán ~ vörös katonát - fogtak a román bojárok. Meztelenre vetkőztették. Veres minium-festékkel öntötték, le a szerencsétlen testét, mondván : legyen hát kivül is vörös... A szerencsétlent Szolnokra kergették. így mondták a pásztorok. Én meg a faluba költöztem. Egy ággyal, egy sublóval, s két párnával kezdtük. - Mentem véle, - mert én tudom az irást vagyis nemcsak az anyakönyvezetőt sóhajtja az ö— regasszony, de az által* irt járandóságot is. Házanként és disznónként és esztendőnként 5 liter búza, 6 liter árpa, egynegyedkiló só, egynegyedkiló szalonna, egy liter főzelék, meg 3 kiló kenyér járt. a csordásnak. Ezerkilencszáztizenkilencben 642 sertés legelt a földvári legelőn... - Most jobb dolga vagyon a pásztornak — fordítja Gerzsan az idő kerekét. ~ ? *~ A fiam a Lenint szolgálja. Hat hónapig őrzi a jószágot. Harmincezerre rug a keresete. Két disznót hizlal. Ruhája elég. Rádiózhat a legelőn... 2. A mezei munkás Hatvanhárom éves. Sipka fedi a deres haját. Eperfát gallyaz» Az őszi nap a kerek arcát si— - 2o4 -