Balázs Árpád: A Lenin Tsz Tiszaföldvárott – A Damjanich János Múzeum közleményei 23-24. (1970)

A februári közgyűlésen 3odi Imre

i a helybeli tanácselnök is szót kér, •«- A járás első tsz-e ciciéről 'átmenetileg le kellett mondania a Leninnek, De megerősítjük a Lenint. i£$, Boda Sándor párttitkár szarint mind. a tagság, mind a vezetőség tanulhat a aibákból

T Biacsi István az óriási területi - tagság- . béli változásban véli a nehézségeket. Body József elnök a vezetés jobbátételére tapasztalatcsere tanulmányutat javasol ,a barcsi Vörös Csillag tsz-be« Barcson a kosos vagyon növekedésével nemcsak a munkaegység értéke nőtt, hanem emelkedett a havi előleg is, A munkaegység rendszernél egyszerűbb bérezési formát honosi 'tottak meg. A teljesítményeket '«• a -garantálás mértékéig - azonnal pénzben értékelték s fizették ki. 1957—ben a "plafont", a garantálás felső határát a tervezett munkaegység 80 százalékában állapították meg. A tervezett munkaegységeken felül — immár a tervezettnél magasabb, terméseredményeket szülő munkáért legfeljebb 2o százalék előzetes premizálást számoltak, Êz a rendszer akkor vált ösztönzővéj amikor a brigádok munkáját

8 a termelői munka nyereséges vagy veszteséges állapotát vették alapul. Az egyes egységeket felelőssé tették a munkán kívül a rájuk bizott termelőeszközökért is« így született meg - 1958-59* gazdasági évben - a barcsi "önelszámoló brigádrendszer." A tervkészítők arra törekedtek, hogy a premizálás ne tagonként, de brigádonként történjék« Nem az. egyes tagok, de a brigádok kapták kézhez a művelendő földet, a munkát. Az egyes tagok prémiumban csak akkor részesültek, ha az egész brigád teljesítette .a tervet. Állami áron bizonyos terményből csak a szükségletüknek megfelelő meny— nyiséget vásárolhattak a tagok. Árpából például - 14-1 -