Balázs Árpád: A Lenin Tsz Tiszaföldvárott – A Damjanich János Múzeum közleményei 23-24. (1970)

búza tav.buza burg, dinnye rozs ő.árp.a 1953 lo,3 1954 6,3 5,3 •1955 ЭЛ 4,9 1956 7,5 5,4 1957 lo,4 ­1959 ío.a — Átlagban 8,9 5,2 12,2 13,2 5 6,7 7 11,6 4 8,3 8,3 16,8 — 17,2 135 7,7 12,3 Tengeriből 27» napraforgóból 7, cukorrépából 135, lucernából 2.3 mázsás átlaggal számolhatunk. A termelőszövetkezetek kenyérgabona évi termés­átlaga holdanként ugyan 2-3 mázsával magasabb volt, de I958. IX. hónapban csak 1955 kh szántóval rendelkeztek a tiszaföldvári közös gazdaságok. A tiszaföldvári földterület 1958 évben ; állami gazdaság kezelésében 74-6 kh 5,3 % tsz » 21o3 15 tanács M 631 4,5 magánosok n 13996 68,6 Még jobban közelitünk a földvári valósághoz az I935» az 1952—57. esztendők adat anyagának ele­ven! tés ével : A tiszaföldvári földterület - 1935, 1952-47 években : './ a táblázatot lásd a 1>4 oldalon !/ Az egyes esztendők rovatában zárójelben a martfűi adatokat is közlöm, hiszen 1935. évben Martfű Tiszaföldvárhoz tartozott. A későbbiekben pedig a martfűi Tisza tsz egyesült a földvári Leninnel. Az idők során csökkent a szántóföld, a rét, a legelő, a kert, az erdő területe, de bő­vült a szőlőskert ! Vajon hogyan alakul tovább. Tiszaföldvár me­zőgazdasága ? Milyen változást hoz majd a terme­lőszövetkezeti községgé történt alakulás ? A szo­cialista nagyüzemi gazdálkodás ? Ezekre a kérdé— - 133 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom