Balázs Árpád: A Lenin Tsz Tiszaföldvárott – A Damjanich János Múzeum közleményei 23-24. (1970)

Szabad Nép tsz 1953 26 lo 1954- 32 11 1955 56 32 Ez. azt jelenti,- hogy a felszabadulás utáni időkben osztott földtulajdonosok azn

uj középpa—• rasztok

fs kaptak: helyet a Lenin, szomszédságáéban alakult termelős zövetkezetékben, Az 1935« évi mezőgazdasági statisztikát tehát nem nagyon forgatták a járás -székhelyen, s a nelységiek sajátos: társadalmi rétegeződésére nem figyeltek Лей, Abból ugyanis az derült volna ki* hogy 22&Z szegényparaszt sóhajtozott a gazdagabbak szomszédságában. 1935. évben 75 huszonegyötven holdast tartottak nyilván. A felit — nyilván — kulaknak minős it ették, A másik feléből meg hogyan is alakult volna éLeterős közösség. Talán az első ás a második -csoportosulás utján-módján. Kern lehetett tehát a barcsi, vagy más gazdagabb dunántúli parasztvidék indulatát az alulraszo— rult földvári jobbágy—zsellér—ujgaz

da sokadalomhoz mérni. Meg a sarka.di példa is pőtyögős.Ott az agrárproletárok a cukorgyári jól kezelt istállóval, s mütrágyázott, ápolt, gondozott földekkel indulták. Itt pedig a bibic fogyasztás a hajdani Tisza ártereket. Mégis van egy azonos pont '. 1952. évben Barcson — Sarkadon — Tiszaföldvárott 8-8 mázsa búza termett. Aszály sorvasztotta az életet. Csakhogy másképpen jelentkezett a nélkülözés. Barcson - Sarkadon, mint Tiszaföldvárott. Másutt a számottevő régi középparaszt rokonságtól /szegről—végről/ mégis csak szerezhetett újig valamicske természetbelit a szegény rokon. Tiszaföldvárott aligha. A beszolgáltatás tehát itt az élet eleven részébe vágott, A községi tanács 98 %—

ban - csakis a szegénypa— raöztok s néhány középparaszt zsugorításával teljesítette a sablonosán kivetett beszolgáltatás! terheket.